Mint az az ELKH közleményéből kiderül, Magyarország hajdanán, tehát az 1930-as évek végét követő körülbelül egy évtizedben igazi kisbolygó-nagyhatalomnak számított. Az akkori keresőprogramot aztán a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a CSFK együttműködésében 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési program újította meg. A 97-es program indulása óta már közel kétezer aszteroidát fedeztek fel a hazai szakemberek és hallgatók – ezek zömét a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete Piszkéstetői Megfigyelő Állomásának 60 centiméteres Schmidt-távcsövével sikerült azonosítani.

A közlemény azt is hozzáteszi, hogy a kisbolygók elnevezése régi, kétszáz éves hagyomány, amely még ma is él annak ellenére, hogy a jelenlegi automata távcsövek már akár többszázer égitestet is találnak. Ugyanakkor az elnevezés feltételei szigorodtak: manapság 10-12 szembenállás idején készült megfigyelésre van szükség, azután meg kell várni, hogy az égitestet sorszámozzák, aminek feltétele a pontos pályaszámítás. Ezt követően 10 év áll rendelkezésére a felfedezőnek, hogy nevet találjon.

Az elmúlt másfél évben szünetelt az elnevezések elfogadása, mivel új szervezet intézi ezt a folyamatot, így csak most, a 2021 májusában történő újraindítást követően került sor a korábban benyújtott 16 hazai névjavaslat elfogadására. Egyébként a névadás elég szabadelvű, annyi kikötés van csak, hogy a politikusokra és katonákra százéves moratórium van érvényben. A hazai névválasztás kapcsán „igyekeznek a tudomány, a sport és a kultúra területéről egyenlő arányban választani az elnevezéseket”, és ennek megfelelően a mostani égitesteket többek között a következő ismert személyekről nevezték el: Ady Endre, Dévény Anna, Erdős Pál, Várkonyi Ágnes, Kaffka Margit, Halmos Pál, Lukács Béla, Komjádi Béla, Hosszú Katinkáról, Kaszás Attiláról és Hamvas Béla.

(Kép: Flickr/SciTechTrend)

További cikkek a témában:

Mi történne, ha egy hipotetikus aszteroida eltalálná Közép-Európát? A NASA a Bolygóvédelmi Konferencián szimulálta az esetet Egy nagyobb aszteroida becsapódása távoli veszélynek tűnik, de a szakemberek próbálnak felkészülni minden eshetőségre és rendszeresen tartanak bolygóvédelmi szimulációs gyakorlatokat. 2015-ben a bangladesi Dakka, 2019-ben New York volt a hipotetikus becsapódás helyszíne, most Ausztriára került a sor.

Ez már hatszor megeshetett: animáció egy Földbe csapódó, 500 kilométer átmérőjű aszteroidáról A Discovery csatorna animátorai elkészítették annak szimulációját, hogy pontosan mi történne, ha Földünket eltalálná egy 500 kilométer átmérőjű aszteroida.

Visszatért az űrszonda, ami mintákat hozott egy aszteroida belsejéből A Hayabusa-2 Ausztráliában dobta le a mintákat, aztán rögtön tovább is repült egy másik aszteroidához.