Afganisztánban tavaly augusztusban kerültek újra hatalomra a tálibok, akik az iszlám törvények alapján kormányozzák az országot, ennek értelmében pedig a női lakosság számára olyan szabályokat írnak elő, amelyek jelentősen korlátozzák eddigi jogaikat. Korábban, az 1990-es években már volt rá példa, hogy hasonló döntések születtek a nők helyzetét illetően, de a mostani tálib vezetés eleinte más hozzáállást ígért, többek között a nemzetközi kapcsolatok fenntartása miatt is.

A legutóbbi tálib hatalomátvétel idején, 1996-tól 2001-ig a viszonylagos esélyegyenlőség (vagy annak kezdete), amely az országot akkoriban jellemezte, hirtelen megszűnt: a nők nem járhattak iskolákba, nem léphettek férfi kísérő nélkül az utcára és el kellett fedniük magukat. Miután a jelenlegi talibán vezetés tavaly szeptemberben egy kizárólag férfiakból álló kormányt alakított, a nőügyi minisztériumot 'erkölcsügyi' minisztériummá nevezte át és rendelkezést hozott arról, hogy a lányok nem térhetnek vissza a középiskolákba a nyári szünet után. Az akkori indok szerint azért, mert bizonyos problémákat, amelyek a lány tanulók óráinak megtartásával kapcsolatosak, előbb meg kellett oldani és a középiskolákba való visszatérésükhöz szükséges rendszert ki kellett építeni. A diákok azonban majdnem másfél év után sem léphetnek az iskolákba a legtöbb helyen.

A tálib felsőoktatási minisztérium szóvivője, Ziaullah Hashmi nemrégiben egy újabb oktatási rendelkezésről tett közzé üzenetet Twitteren: a posztban az a levél látható, melyben arra kérik az egyetemeket, hogy minél előbb vezessék be a tiltást, aminek értelmében nők nem vehetnek többé részt a felsőoktatásban. A hírt a The Associated Press és az NPR számára is megerősítette a szóvivő. A lányok mostantól főként csak általános iskolákba járhatnak, bár idén december elején a tálibok engedélyezték számukra a középiskolai vizsgák letételét is, annak ellenére, hogy a legtöbb lány előtte hónapokra kimaradt az oktatásból.

A nők, ugyanúgy, mint a kilencvenes években, megint csak teljesen elfedve mehetnek ki az utcára és bizonyos helyeken a parkokba és edzőtermekbe egyáltalán nem léphetnek be - a főváros, Kabul parkjaiból való kitiltást a BBC-nek nyilatkozó Mohammed Akif szóvivő azzal indokolta, hogy egyes lakosok nem tartották tiszteletben a saría törvénykezés szabályait, amit az elmúlt több mint 15 hónap során vezettek be. A parkokban már eddig is szegregáció volt érvényben, ami alapján a nők heti három napon, a férfiak a hét másik négy napján látogathatták ezeket a helyeket, de a nők most már férfi kísérővel sem mehetnek be. Emellett az edzőtermek és az uszodák is tiltott helynek minősülnek novembertől kezdve a női lakosok számára.

Az afganisztáni nők helyzetére az ENSZ képviselője (és Kirgizisztán korábbi elnöke), Roza Iszakovna Otunbajeva is felhívta a figyelmet a szervezet december 20-ai jelentése szerint - ahogy Otunbajeva elmondta, a lányok továbbtanulásának megakadályozása népszerűtlen intézkedés az afgán lakosok, sőt, a tálib vezetés körében is, de ennek ellenére érvényben tartják. Az országban viszont nem csak a lányok kerültek nehéz helyzetbe, a lakosság jelentős része (az ENSZ adatai szerint 97%) szegénységben él és 20 millió embert fenyeget az éhínség.

(Fotó: Getty Images/The Washington Post)