A tálib Oktatási Minisztérium pénteken jelentette be, hogy a héten újra megnyitják az ország középiskoláit és a hatodik-tizenkettedik évfolyamos tanulók visszatérhetnek az oktatási intézményekbe, azonban nem mindnyájan: egyelőre csak a fiúk és a férfi tanítók kezdhetik meg a tanulást és az oktatást. A talibán szóvivője, Zabiullah Mujahid a CNN megkeresésére elmondta, szeretnék megadni a lehetőséget a középiskolás lányoknak is a visszatérésre, egyelőre még az ehhez szükséges rendszer kiépítésén dolgoznak.

"Járnak lányok az egyetemekre és folytatják a tanulmányaikat magán és államilag finanszírozott egyetemeken is, de hatodiktól tizenkettedik évfolyamig jelenleg megpróbálunk nekik esélyt adni a folytatásra, ez folyamatban van."

- nyilatkozta a szóvivő.

A körülmények némileg változtak az intézményekben, mióta a tálibok átvették a hatalmat Afganisztánban, szeptember 5-én a felsőoktatási miniszter, Abdul Baqi Haqqani hozta nyilvánosságra az új szabályokat, miszerint a nőknek kötelező lesz hordaniuk a hidzsábot az egyetemeken, bár a Guardian beszámolója szerint azt nem tette egyértelművé, hogy ez a csak a hajat elfedő kendőt, vagy az arcot is takaró nikábot jelenti-e, valamint az is kiderült, hogy a szegregációt minden tanintézményben bevezetik. Emiatt a lányokat csak női tanítók oktathatják, illetve, amennyiben kevés a tanár, idősebb férfiak is átvehetik az osztályokat.

Ez problémát jelenthet az órák megszervezésében, mivel a női oktatók létszáma kevesebb, mint a férfiaké és bizonyos kurzusok és tanfolyamok így elmaradhatnak. Az elkülönítés kivitelezése szintén akadályokba ütközhet olyan helyeken, ahol kevés a terem, de ez nem jelent megoldhatatlan nehézséget, mivel a diákokat sok helyen egyszerűen egy függönnyel szeparálják el egymástól, ahogy az szeptember 6-ai beszámolókból kiderült, ez egyúttal azt is jelenti, hogy ilyen esetekben ugyanaz a tanár tartja az órát minden diáknak, nemtől függetlenül. Az AFP szerint a rendelet kitér arra is, hogy a különböző nemek képviselőinek külön-külön bejárati ajtót kell használnia az épületekben és a lányoknak várniuk kell öt percet az órák után, amíg a fiúk távoznak az intézményekből.

A magánegyetemek szeptember hatodikán már megnyitották kapuikat, de az első napokban csak kevés diák jelent meg, egy, a Reutersnek nyilatkozó, a Herat Egyetemen tanító professzor elmondása szerint a tanulók egynegyede vett csak részt aznap az órákon. Suhail Shaheen, a tálibok szóvivője még augusztusban úgy nyilatkozott a Sky Newsnak, hogy az új vezetés tiszteletben tartja majd az emberek egyenlőségének eszméjét és a nők szabadságának jogait, ennek értelmében pedig jogot biztosít a munkához és az oktatáshoz mindenki számára. A nőknek az iszlám szabályok miatt tanácsos hidzsábot viselni és mert a biztonságukat szolgálja, de a burka továbbra is opcionális marad.

A legutóbbi tálib uralom alatt 1996-tól 2001-ig a törvények szigorúak voltak a nőkre vonatkozóan: el kellett fedniük magukat, nem léphettek férfi kísérő nélkül az utcára, kevés lehetőségük volt a munkavállalásra és nem járhattak iskolába. Ez nagy visszalépést jelentett az esélyegyenlőség tekintetében a korábbi afganisztáni szabályokhoz képest, ahol 1920-tól kezdve elindultak a folyamatok egy nyugatiasabb típusú modernizáció irányába, a nők szavazhattak és hivatalosan eltörölték a gyermekházasságok szokását. A reformokat bevezető Amanullah Kán király később, 1929-ben, elvesztette a trónt és egy időre visszatértek a régi szabályok, egészen 1964-ig, amikor új alkotmány született és ettől kezdve a nők is újra kaptak szavazati jogot, valamint vállalhattak hivatali/politikai munkát is.

Ez nem mindig ment akadályok nélkül, korábbi jelentések szerint a választásokon induló női jelöltek sokszor néztek szembe támadásokkal,

de az Egyesült Nemzetek Szervezetének a nemek közötti egyenlőségért és a nők jogaiért dolgozó intézménye, a UN Women statisztikái szerint 2021 februárjában az afgán parlamentben már 27% volt a női politikusok aránya.

A tálib vezetés szeptember 8-án egy kizárólag férfiakból álló kormányt alakított, a nőügyi minisztériumot pedig 'erkölcsügyi' minisztériummá nevezte át. A talibán azonban most más rendszer bevezetését ígéri, mint amit a kilencvenes években létrehoztak, és, mivel a nemzetközi közösség és a nyugati országok, többek között az Európai Unió is az emberi jogok és esélyegyenlőség tiszteletben tartását várja el tőlük valamilyen fokú együttműködésért cserébe, valamint az ország lakosai is kifejezik véleményüket a korlátozó szabályok ellen, ezért az ígéretek betartása jelentősebb szerepet játszhat a jelenlegi helyzetben, mint a kilencvenes évek idején.

(Fotó: Pixnio, Flickr/United Nations Photo, Wikimedia Commons)

További cikkek a témában:

Az utolsó pillanatban próbálják kimenteni az országból az afgán robotépítő lányokat A tálibok vasárnap elérték az ország fővárosát, Kabult, sokan pedig attól tartanak, hogy a 2001-ben elűzött nacionalista katonai szervezet visszatérésével a nők jogai ismét erősen csorbulni fognak az országban. Már vannak is erre utaló jelek.
Egyetlen szó, ami megváltoztathatja véleményünket a nőkről Bár legtöbben ma már nem értelmezik szó szerint a bibliai történeteket, ahogy az ortodox hagyományok követői is megfogyatkoztak, ezek a tanítások mégis olyannyira beépültek tudatalattinkba, hogy a vallásra utaló fogalmak akkor is befolyásolhatják a nőkről alkotott véleményünket, ha nem tartjuk magunkat hívőnek.
A nemek közti egyenlőtlenség az orvoslásban is megmutatkozik Dr. Alyson McGregor, a Brown Egyetem Warren Alpert Orvostudományi Kar egyetemi docense új kötetében durván bírálja az amerikai egészségügyet: szerinte a modern orvoslás elavult modellen alapszik, ami elutasítja a férfiak és nők biológiai különbségeit, ezáltal fokozottan veszélyezteti a nőket.