Aggasztó a vándorló halak helyzete a világban

2020 / 07 / 28 / Rácz Tamás
Aggasztó a vándorló halak helyzete a világban
Duzzasztógátak állják útjukat, pusztítja őket a szennyezés, a közlekedés és a klímaváltozás. Kevesebb mint 50 év alatt háromnegyedük el is tűnt a bolygóról.

Gyönyörűen kivitelezett jelentésben foglalta össze az édesvízi vándorló halak életkörülményeinek aggasztó helyzetét a World Fish Migration Foundation nevű alapítvány. Ez a jelentés a Föld biodiverzitását jellemző úgynevezett Élő Bolygó Index e fajcsoportra vonatkozó alapadatait foglalja össze - és igen aggasztó számokat mutat.

1970 és 2016 között globálisan 76%-kal csökkent azon halak ismert populációinak száma, amelyek az édesvizek hálózatát felhasználva közlekednek ívóhelyük és élőhelyük között. Ez a csökkenés meghaladja mind a szárazföldi, mind a tengeri vad állatvilágban tapasztalható csökkenés mértékét. A legnagyobb pusztulás Európában tapasztalható, itt 93% ezen fajok visszaszorulásának mértéke, de Dél-Amerika és a karibi térség populációiban is átlag feletti, 84%-os a csökkenés. Észak-Amerika vándorló halai viszont egész jól bírják: itt 28%-os csökkenést mértek az eltelt alig fél évszázad során.


Az ívási helyére árral szemben igyekvő lazac a vándorló halak egyik legismertebb alakja, de bármilyen ügyes is, egy völgyzáró gáton nemigen tud felmászni (kép: pikist.com)

A túlélésért folytatott küzdelem egyik legnagyobb vesztese a kihalófélben lévő európai angolna. Szegénynek a Sargasso-tengertől, ahol kikel az ikrából, az európai folyókban lévő élőhelyéig majd vissza több ezer kilométernél is többet kell megtennie. Pontosabban kellene, mert ennek a vándorlásnak egyre több akadálya van.

A rendkívül hosszú életű, 5-20 évesen ivaréretté váló de egyes feljegyzések szerint akár száz évnél hosszabb életet is megélni képes halakat éppen úgy sújtják a klímaváltozás és a környezetszennyezés, az invazív fajok térhódítása, na és persze a túlhalászat hatásai, mint a kevésbé csavargó életútra berendezkedett társaikat. A szabadon kanyargó folyók eltűnése és főként a hatalmas duzzasztógátak létrejötte viszont a vándorló halak sok példánya számára teljesen ellehetetleníti, hogy elérje szaporodóhelyét vagy hogy elfoglalja faja korábbi élettereit.


Egy amerikai projekt a legnagyobb kísérlet az egykori vízi élővilág életterének visszaállítására. Az Elwha folyó rekonstrukciója, melynek során két óriási völgyzáró gátat is elbontottak (kép: Wiki)

Tanulságos, hogy az emberi civilizáció számára egykor oly fontos értékek, a folyószabályozás és a "tiszta" energiát jelentő vízerőművek építése hosszú távon mekkora károkat okozott és sajnos okoz jelenleg is a Föld élővilágának nagyobb összefüggéseiben. Vannak azért lehetőségek, elsősorban a fejlett világ számára a hibák legalább részbeni helyrehozására. A jelentés is megemlíti iránymutató javaslatai között a hollandiai példát, ahol jelenleg is zajlik a korábban gátakkal, ipari beruházásokkal elzárt halvonulási utak helyreállítása, újbóli megnyitása.


Az Alpokban kirándult, 280 millió éves elveszett világot fedezett fel
Az Alpokban kirándult, 280 millió éves elveszett világot fedezett fel
Olyan ősi ez az ökoszisztéma, hogy még a dinoszauruszok előtti időből származik.
Ekkor és így halnak ki az emlősök – Köztük mi is
Ekkor és így halnak ki az emlősök – Köztük mi is
Egész váratlan dolog nyír majd ki minket (ha addig minden mást megúszunk): egy új szuperkontinens, a Pangea Ultima. Időpontra is van ötlet.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.