Az agyi folyamat, ami miatt túlérzékeny lesz az ember a kialvatlanságtól

2024 / 04 / 04 / Bobák Zsófia
Az agyi folyamat, ami miatt túlérzékeny lesz az ember a kialvatlanságtól
Matthew Walker alvástudományi szakértő magyarázza el, milyen hatása van az emberi testre az alváshiánynak és az álmoknak.

Ahogy azt több kutatás és statisztikai adatok is kimutatták, a tavaszi óraátállítás jobban megviseli a szervezetet, mint az őszi módosítás, bár mindkét esetben problémákat okozhat a test cirkadián ritmusára negatívan ható változás. Nagy különbséget jelent azonban az alvással töltött órák számának csökkenése a nyári időszámításra való áttérés során, mivel már egy órányi alvás hiányának következményei is megmutatkoznak a pszichológiai és fizikai állapotunkban. Matthew Walker, alvásszakértő, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem Humán Alvástudományi Központjának igazgatója, a TED videójában magyarázza el a folyamat részleteit és azt, miért kell eleget aludni az egészségünk fenntartásához.

Amikor az ember alváshiánnyal küzd, vagyis az ajánlott nyolc óránál kevesebbet alszik, már akár egy nap után is érezhetően megváltozik a közérzete és, mivel az ezzel járó látványos tünetek hátterében álló neurológiai folyamatok működését mára már részletesen feltárták a tudósok, azt is tudjuk, hogy ilyenkor mi zajlik le a testben és mi okozza a negatív fejleményeket. Matthew Walker a magyar származású Jólesz A. Ferenc idegkutatóval, a Harvard Egyetem radiológia professzorával együttműködésben végezte el azt a kísérletet, amelynek eredményeit 2007-ben publikálták a Current Biology szakfolyóiratban és ami új megvilágításba helyezi az alvásnak az agyi folyamatokat befolyásoló hatásait: a megfigyeléseik szerint egy primitív agyi régió túlzott aktivitása a felelős a kialvatlansággal járó túlérzékenységért.

Az amigdala az emberi agy mindkét féltekéjének halántéklebenyi részében megtalálható, kicsiny neuroncsoportosulás, ami főként az érzelmi válaszreakciókért felel és ami összeköttetésben áll az agy többi területével, például a prefrontális kéreggel is. A prefrontális kéreg, Walker leírása szerint, az agy vezérigazgatója, az egyik legfejlettebb része az agyunknak, ami a hierarchia csúcsán állva utasításokat oszt a többi régió számára és nagyban meghatározza, hogyan hozzuk meg a döntéseinket és hogyan reagálunk egy-egy élethelyzetben. Ez játsza az legnagyobb szerepet a komplexebb, "magasabb rendű" viselkedési formákban, a személyiségünk kifejezésében és a társadalmi szokásainkban, vagyis a közösségekben mutatott magatartásunkban. Az amigdala szabályozásának feladata is rá hárul, így az érzelmi válaszreakcióink részben a két agyi terület közötti jól kiépült kapcsolódási rendszer működésétől függenek.

A kutatók vizsgálatainak eredménye szerint az alváshiány éppen ennek a fontos összeköttetésnek a megfelelő üzemelését rontja, emiatt pedig az amigdala bizonyos szempontból magára marad és felügyelet nélkül túlzottan aktív állapotba kerül.

"Alvás nélkül teljes mértékben érzelmi gázpedállá válunk, túl kevés vezérlő fék nélkül."

- magyarázza Walker Overnight Therapy című írásában.

A prefrontális kéreg, illetve egészen pontosan a mediális prefrontális kéreg (MPFC) szerepét az érzelmi szabályozásban 26 alany bevonásával végzett teszten mérték fel, akik közül 14 ember képviselte az alváshiányos állapotot, 12-en pedig kontrollcsoportként szolgáltak. Az első 14 résztvevő két napon és egy éjszakán át nem alhatott, ami alatt jelentős mennyiségű alváshiányra tettek szert, a többiek számára engedélyezték a normális időtartamú éjszakai alvást. A második napon fMRI-vel (funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat) figyelték az alanyok agyi aktivitását, mialatt érzelmi reakciót kiváltó képeket mutattak nekik.

A megfigyelések szerint minél negatívabb volt a felvételeken látható esemény, annál tevékenyebbé vált az amigdala mindkét csoport tagjai esetében, azonban az alvásmegvonásos csoport mintegy 60%-kal növelt amigdala-aktivitással reagált. A képek elemzése alapján azt is megállapították, hogy az MPFC-vel való kapcsolat ebben az esetben sokkal gyengébb volt, vagyis elveszett a funkcionális összeköttetés a két agyi terület között.

"Úgy tűnik, hogy az éjszakai alvás újraállítja a helyes agyi reakcióképességet a másnapi érzelmi kihívásokhoz,

azáltal, hogy fenntartja a funkcionális integritását az MPFC-amigdala rendszernek és ezzel irányítja a megfelelő viselkedési repertoárt." - összegzik a kutatók a tanulmányban.

Valamilyen szintű túlérzékenység emiatt lényegében elkerülhetetlen kevés alvás esetén, de azt, hogy mi is jelenti a túl kevés alvási időt és hogy mikor is kellene aludnunk, már nem lehet egyértelműen meghatározni. A szakértők szerint napi nyolc óra alvás szükséges az egészségesen működő test megőrzéséhez, nem csak az amigdala kordában tartása, hanem például a hangulatot, éhséget és alvást szabályozó hormonok termelésének szabályozása és a kórokozókkal szemben a szervezet védő természetes ölősejtek aktivitásának fenntartása miatt is. Ez az idő, főként egyhuzamban, soknak tűnik ugyan, de így tud megszakítás nélkül és hatékonyan lezajlani az egymást követő alvási fázisok sora, ami alatt a non-REM és a REM (rapid eye movement, gyors szemmozgás) szakaszok követik egymást.

Az alvásidő körülbelül 20%-át kitevő REM fázis különösen fontos lehet a pszichológiai jóllét tekintében, mivel ilyenkor álmodunk és az álmok egyfajta gyorssegélyt nyújtanak az érzelmileg megterhelő események feldolgozásához. Az álmodással töltött idő az egyetlen olyan szakasza a napnak, amikor az agy nem választ ki noradrenalin hormont, amit stresszhelyzet hatására termelődik és az üss vagy fuss reakciót, valamint az izgatottság és az aggodalom érzését idézi elő. Amennyiben álmaink közben újraéljük a nap azon eseményeit, amelyek erőteljes érzelmeket váltottak ki belőlünk, de immár a negatív hormonális kíséret nélkül, akkor lehetőségünk nyílik rá, hogy nyugodtabb körülmények között újraprogramozzuk a válaszreakcióinkat és rögzítsük a pozitívabb vagy legalábbis kiegyensúlyozottabb érzelmi memóriát.

Ez a cikk eredetileg 2023.03.27-én jelent meg a Rakétán.

(Fotó: Matthew P. Walker et al/Current Biology, Unsplash/Johannes Plenio, Getty Images/Tero Vesalainen)

Óraátállítás - a sokmillió emberrel végzett évenkénti kísérlet Kinek az ötlete volt a nyári időszámítás bevezetése és az átállás tényleg olyan egészségtelen az emberi szervezetre nézve?


Áttörés az anyag egzotikus, ötödik állapotának kutatásában
Áttörés az anyag egzotikus, ötödik állapotának kutatásában
A Bose-Einstein-kondenzáció az anyag egzotikus állapota, amit korábban csak atomok használatával tudtak előállítani a kutatók.
15 km vastag, tömör gyémántréteget rejthet a Merkúr felszíne
15 km vastag, tömör gyémántréteget rejthet a Merkúr felszíne
Nagy meglepetés egy kicsi bolygótól – a felfedezés a Merkúr több furcsa tulajdonságát is magyarázhatja.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.