Óraátállítás - a sokmillió emberrel végzett évenkénti kísérlet

2022 / 10 / 30 / Bobák Zsófia
Óraátállítás - a sokmillió emberrel végzett évenkénti kísérlet
Kinek az ötlete volt a nyári időszámítás bevezetése és az átállás tényleg olyan egészségtelen az emberi szervezetre nézve?

Kanadában kezdődött

1908. május elsején a kanadai Port Arthur és Fort William lakosainak különleges élményben volt része: arra ébredtek, hogy a szokásosnál egy órával rövidebb a napjuk, mivel, először a települések történetében, a város vezetősége úgy döntött, hogy a közösség érdekében átvált keleti parti időre és november elsejéig ebben az időszámítási tartományban maradnak. Az archívumok alapján kutatásokat végző Christina Wakefield elemzéséből kiderült, a javaslat legfőbb szószólója egy John Hewitson nevű férfi volt, aki úgy gondolta, a lakosok hasznára válna, ha valahogyan növelnék a délutáni/esti világos órák számát és ezzel az embereknek több lehetőségük nyílna a munka utáni szabadidős tevékenységekre, különös tekintettel a Hewitson által preferált sportokra.

A két szomszédos város lakóinak életét nem sokkal később máris megbonyolította az új rend, mivel Fort William novemberben a tervek szerint visszaállította az órákat, de Port Arthur nem követte őket, ezért az egymástól pár kilométerre lakó emberek más-más "időzónában" találták magukat egy rövid időre. A következő évben a helyzet konszolidálódott, mikor mindkét település véglegesen a keleti parti időre módosította az időbeosztását és eltörölték a félévenkénti váltást, de nyári időszámítás bevezetésének ez a legelső (legalábbis az ismert a feljegyzések szerinti első) példája is rávilágít, hogy milyen komplikációkkal jár a világ számos pontján az órákkal való variálás.

Franklin tréfája

Persze valójában nem Hewitson volt az első a világon, akinek a fejéből kipattant az óraátállítás ötlete, a leírások szerint már Benjamin Franklin is azzal riogatta a párizsi lakosságot, hogy a gyertyákon való spórolás érdekében érdemesebb lenne változtatni a szokásaikon és korábban kelniük, ezt pedig nagyban megkönnyítené, ha a Nap horizonton való felbukkanásának pillanatában a templomharangok kongatásával és ágyúlövésekkel adnák mindenki tudtára, hogy új nap kezdődött és ideje a felkelésnek. Az 1784-ben publikált esszé, amit Franklin a Journal of Paris szerkesztőségének címzett, valójában csak szatirikus hangvételű szórakoztató olvasmány volt, mégha ez nem is volt elsőre teljesen világos az államférfi precíz számításainak köszönhetően, amivel a koránkelés gazdasági hatásait elemezte.

Eszerint egyébként március 20-ától, szeptember 20-áig a párizsi lakosok 64 millió 50 ezer font gyertyaviaszt tudtak volna megspórolni, ha "napfényt használnának gyertya helyett"

- szólt a következtetés.

Franklin a találmányát nagylelkűen megosztotta mindenkivel és az emberiség szolgálatára bocsátotta, de sok idő telt még el ezek után, mikor valaki komolyabban elkezdett foglalkozni a reggeli világosság kihasználásának kérdésével és felvetette, hogy az időközben elterjedtebbé váló és az időt a korábbiaknál sokkal pontosabban mérő órák állításával oldják meg a problémát. A brit William Willett, aki 1907-es levelében részletezte a nappali világosság elpocsékolásának hátulütőit, nem érte meg, hogy javaslatának az órák 80 perccel való előrevételére minden áprilisban (és visszavételére októberben) foganatja legyen, de nála nagyobb sikert ért el a német hadvezetés, akik az első világháború alatt, 1916. április 30-án, gazdasági okokból kötelezővé tették a nyári időszámítás bevezetését. Válaszlépésként az ellenség, vagyis Nagy-Britannia is hasonlóan cselekedett, őket hamarosan követte Franciaország és az Egyesült Államok, majd a háború végeztével gyorsan véget is vetettek az új szokásnak, mielőtt az meggyökeresedhetett volna.

Bizonytalan idő

Az elkövetkező évek során ezek a kezdeti ingadozások az óraátállítást illetően meghonosodtak és a világ azon pontjain, ahol a nyári időszámítást ideiglenesen bevezették az első, majd a második világháború alatt, mind egészen rendszertelen módon kísérleteztek a különféle időszámítási módokkal, ami többek között annak is volt köszönhető, hogy sokszor a helyiek döntésére bízták a választást. Az Egyesült Államokban minden állam külön dönthetett arról, hogy élnek-e a nyári időszámítás előnyeivel, vagy inkább hátránynak tartják a váltást és lemondanak róla, majd a teljes káosz megszüntetésére végül 1966-ban léptették életbe az Egységes Idő Törvényt, ami meghatározta, hogy a nyári időszámítás április utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart. Ettől csak 1973 telén tértek el, mikor az olajembargó nyomán kialakuló energiakrízis miatt egész évre kötelezővé tették a nyári időszámítás szerinti óraállást.

Amerikában, noha továbbra is váltanak a standard időre, vagyis a téli időszámításra, de ennek határa egyre kitolódik, jelenleg márciustól november elejéig tart a nyári időszámítás (DST) és idén márciusban a kongresszus meg is szavazta az úgynevezett Napfény Védelmi Törvényt, aminek értelmében véglegesítenék a DST-t 2023-tól kezdve. Léteznek olyan államok is, amelyben már most sem állítgatják az órákat, viszont nem a nyári, hanem a permanens téli idő szerint élnek - ezek pedig Hawaii és Arizona, ahol a nyári időszámítás nem hasznot hozna, hanem problémákat, mivel a rendkívüli nyári forróságban töltött időt csak meghosszabbítaná az esti napfényes órák számának növelése. Mexikóban éppen most, október 26-án törölték el az óraátállítás szokását, ami azt jelenti, hogy ma lesz az utolsó alkalom, mikor visszaveszik az órákat - ezután már egész évben egyfajta időszámításhoz alkalmazkodnak. Az országban szintén nem a nyári, hanem a téli időt preferálják, vagyis standard időre állnak át, kivéve néhány határmenti várost, akik az Egyesült Államokkal való kapcsolatok zavartalansága érdekében megtartják a nyári időszámítást is.

A világ nagyobb része számára ismeretlen fogalom az óraátállítás, ha megnézzük a World Data térképét, láthatjuk, hogy Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában jóformán sehol nem alkalmazzák ezt a gyakorlatot.

Magyarországon először még az Osztrák-Magyar Monarchia ideje alatt, 1916-ban vezették be a nyári időszámítást, majd az első világháború után nem sokkal megszüntették, csak a Német Birodalom kérésének eleget téve 1941-től 1949-ig és később, az esti időszak villamosenergia-ellátás terhelésének csökkentése miatt 1954-től 1957-ig lépett érvénybe újra. Állandó jelleggel 1980 óta állítjuk az órákat évente kétszer és ez egy ideig még így is marad, mivel az Európai Unió ezzel kapcsolatos, 2019-ben megkezdett tárgyalásai elakadtak az EU Tanácsánál, így hiába szavazta meg az Európai Parlament a nyári időszámítás lezárását, aminek 2021-ben kellett volna bekövetkeznie, egyelőre tovább váltunk minden márciusban és októberben.

Minden óra számít

De miért olyan problémás az az egy óra módosulás az ébrenlét tekintében és tényleg ennyire hiányzik az egy óra alvás tavasszal? Ahogy arról korábban is írtunk, Matthew Walker, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem Humán Alvástudományi Központjának igazgatója kísérletekben bizonyította, hogy a megfelelő mennyiségű alvás milyen lényeges az emberi test ideális funkcionálása szempontjából - a kórokozókkal szemben a szervezet legalapvetőbb védelmi rendszerét jelentő természetes ölősejtek például már egy kevés alvással töltött éjszaka után 70%-kal alacsonyabb aktivitást mutatnak, emiatt a rák és az alváshiány között jelentős összefüggés áll fenn a kutató szerint.

Walker az órák állásával való variálást "1,6 milliárd emberen végzett kísérletnek" nevezi,

aminek messzire ható következményei vannak: az adatok szerint tavasszal az óraátállítás után átlagban 24%-kal nő a szívinfarktusos esetek száma, de ami ennél is látványosabb, hogy ősszel, a visszaállás után, 21%-kal csökken. Emellett az autóbalesetek, az öngyilkosságok száma és még a tőzsdei nyereségek is összefüggést mutatnak az évente kétszeri váltással, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy

"milyen törékeny az agyunk, a testünk, sőt a társadalmunk is, ha kevesebbet alszunk."

- mondta el a kutató TED előadásában.

A cirkadián ritmus (élettani napszaki ritmus) megzavarása a hangulatot, éhséget és alvást szabályozó hormonok termelésének módosulásával is jár, ezt pedig többé-kevésbé mindenki szervezete megérzi, a Northwestern Medicine leírása szerint az arra érzékenyeknél akár hetekig tartó fejfájást okozva. A megoldást a nyáriról a télire való átállás során paradox módon pont a korai kelés jelenthetné, mivel ilyenkor reggel juthatunk több napfényhez (kevésbé ködös időben), aminek hatására szerotonin képződik, a korán sötétedő délután során már erre kevesebb lehetőség adódik, viszont ezzel el is veszne az egy órával több alvás lehetősége és az ezzel járó pozitívumok is. Az októberi átállás azonban sokkal egyszerűbben kezelhető és kevesebb negatív következménnyel jár a szervezetre nézve, mint a tavaszi óraátállítás.


(Fotó: Pixabay/pexels/ancapictures/darksoul1)

Jön a téli időszámítás, ma éjszaka egy órával többet alhatunk Vasárnap éjjel háromkor kettőre kell visszaállítani az óráinkat. Elképzelhető, hogy ezt most kell megtennünk utoljára, de valószínűbb, hogy az óraátállítás egy darabig még velünk marad.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.