Ahogy egyre többet tudunk az ismeretlen, űrből érkező jelekről, úgy válnak egyre titokzatosabbakká

2020 / 06 / 13 / Felkai Ádám
Ahogy egyre többet tudunk az ismeretlen, űrből érkező jelekről, úgy válnak egyre titokzatosabbakká
Sikerült találni egy 157 napos ciklusban ismétlődő jelet, ez a második ismétlődő FRB, amit ismerünk. A helyzet azonban most csak zavarosabb, mint annak előtte.

Az FRB (fast radio burst) olyan múló impulzus, mely a milliszekundum törtrészétől egészen néhány milliszekundumig tarthat. A jelenség mögött valamiféle nagy energiájú, de jelenleg még nem tisztázott asztrofizikai folyamat áll. Az FRB-k a mi galaxisunkon kívülről érkeznek, és a kiindulópontjukon hihetetlen energiával rendelkeznek. Egy-egy rövid (tehát akár az egy milliszekundum időtartományt sem elérő) impulzus annyi energiával rendelkezik a forrásánál, mint amennyit a mi csillagrendszerünk napja egy évszázad alatt bocsát ki. Persze mire a jel hozzánk elér, sokat veszít az erejéből: a mi naprendszerünkben egy FRB körülbelül olyan erős, mint egy hipotetikus, Holdról érkező mobiltelefonjel ezred része.

Az első FRB-t 2007-ben fedezte fel Duncan Lorimer és a tanítványa, David Narkevic.

Az FRB-k eredetéről semmit sem tudunk, a magyarázatok a szuper sűrű neutroncsillagok összeolvadásától kezdve a hihetetlen fejlett idegen civilizációk mesterkedéséig széles palettán mozognak.

2007 óta több mint 100 FRB-t érzékeltek, és ezek nagy része (legjobb tudomásunk szerint) egyszeri jel. Idén januárban azonban felfedezték az első ismétlődő FRB-t. Az 180916.J0158+65 jelű FRB 16 napos ciklikusságot mutat: a jelkitörések 4 napon át érzékelhetőek, ezt 12 napos szünet követi, majd a ciklus kezdődik elölről.


A 2007-ben megfigyelt, első FRB

A ciklikusságot épp annyira tudjuk magyarázni, mint az FRB eredetét, vagyis megnyugtató mód nem igazán. A tudósok feltételezése szerint ezt a periodikusságot okozhatja egy erősen mágneses neutroncsillag, egy magnetár forgástengelyének a mozgása, vagy akár egy neutroncsillag orbitális mozgása egy kettős csillagrendszerben.

A fenti hipotéziseket tehát egyedül a fent említett, FRB 180916 alapján állították fel. Most azonban találtak egy újabb ismétlődő FRB-t.

A már korábban is ismert FRB 121102-t a Lovell teleszkóppal figyelték öt éven át. A vizsgálatok egy 157 napos ciklusra utalnak: ezalatt az FRB 121102 90 napon át érzékelhető, majd 67 napig elnémul. Amennyiben viszont a neutroncsillag forgástengelyének a mozgását tételezzük fel, az nem áll ellentétben az első ismétlődő FRB, az 180916 működésével, hiszen ez éppen néhány hétig tart, mint a jel ciklusai. A 121102 ciklusa azonban ennél tízszer hosszabb, tehát annak jó eséllyel nem ez a jelenség állhat a hátterében.

Persze azt sem tudhatjuk ezen a ponton, hogy minden ismétlődő FRB egyazon okra vezethető vissza. Magyarán az FRB-kkel kapcsolatban jelenleg ott tartunk, hogy minden új felfedezés csak még titokzatosabbá teszi az összképet, ami természetes minden friss és ismeretlen jelenség felfedezésekor.

(Kép: Wikipedia)


Először készült részletes kép egy másik galaxis csillagáról
Először készült részletes kép egy másik galaxis csillagáról
A Nagy Magellán-felhőben található egy vörös szuperóriás – és ez az első csillag, amelyről részletes kép készült a galaxisunkon kívül.
Repüljünk át milliónyi galaxison néhány másodperc alatt
Repüljünk át milliónyi galaxison néhány másodperc alatt
A gyors intergalaktikus utazás a DESI (Dark Energy Spectroscopic Instrument) adatai alapján készült.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.