Kevés dolgot helyezett annyira előtérbe a világjárvány, mint a higiéné kérdését, és ezt talán az egyik pozitív hozadéknak is felfoghatjuk, hiszen nem csak a SARS-CoV-2 vírus létezik, de rengeteg egyéb kórokozó – vírusok és baktériumok –, melyek kellemetlen, adott esetben akár súlyos megbetegedést is okozhatnak. A járvány utáni világ azonban remélhetőleg „tisztább” lesz, mint az azt megelőző. A fertőtlenítések frontvonalát pedig azok a felületek jelentik, melyeket gyakran érintenek az emberek. Különböző antibakteriális filmrétegeket és antibakteriális bevonatokat már jelenleg is széles körben használnak felvonógombokhoz, ajtókilincsekhez és érintőképernyőkhöz. A gond ezekkel az, hogy az anyag hosszútávú antibakteriális tulajdonságát nehéz megőrizni, mivel ezeknek az anyagoknak átlátszóaknak kell lenniük, ráadásul épp a gyakori használat miatt könnyen sérülnek. További nehézség, hogy ezeket az anyagrétegeket egy külön folyamattal kell rögzíteni a szóban forgó felületekhez.
Egy új, dél-koreai kutatás azonban segítene ezeken a gondokon – a Koreai Anyagtudományi Intézet (KIMS) kutatócsoportjának ugyanis sikerült olyan anyagot kifejlesztenie, amely antibakteriális/vírusellenes tulajdonságokkal rendelkezik méghozzá anélkül, hogy megváltoztatná a különféle termékek fizikai tulajdonságait. A szóban forgó anyag egy adalék, amely fémionokat termel. Az adalékból elég 1-2 tömegszázalékot hozzáadni a különböző, ipari folyamatokban használt gyantákhoz, hogy azokat masszív mértékben tegyük kórokozómentessé. A masszív jelző pedig nem túlzás: az antibakteriális tulajdonságok 99,99%-ra nőnek, és a vírusellenes tulajdonságok több mint megtízszereződnek 2 óra alatt anélkül, hogy az adalék bármiféle optikai/mechanikai/termikus változást okozna. A kutatók azt is hangsúlyozzák, hogy ez az adalék semmiféle mérget nem tartalmaz, valamint szerves antibakteriális szerek és különböző nanovegyületek sem találhatóak benne. Mivel pedig továbbra is adalékról beszélünk, ezért a szóban forgó terméken bármiféle kiegészítő folyamat nélkül elvégezhető az UV-kezelés vagy a hőkezelés is.
A kutatás vezetője elmondta azt is, hogy ez a technológia széles körben alkalmazható képernyővédő rétegek, használati textíliák, háztartási gépek, bútorfóliák, ablakfóliák, autók belső és külső anyagai, konyha/fürdőszoba/szaniterek antivirálissá és antibakteriálissá tételére. Sőt még orvosi kellékek esetén is alkalmazható. Az adalék már túl is jutott az első tömeggyártási teszteken, amit a kutatócsoport néhány nagyobb céggel közösen végzett.
(Kép: Flickr/citytransportinfo)