Aktív vulkáni tevékenységet mértek a Vénuszon

2020 / 01 / 06 / Perei Dóra
Aktív vulkáni tevékenységet mértek a Vénuszon
Az USRA (Universities Space Research Association) több amerikai egyetem munkatársaival karöltve egy közös projekt keretében bizonyítékot találtak a Vénusz jelenkori aktív vulkáni működésére.

Eredményeiket a Science Advances szaklapban publikálták, Dr. Justin Filiberto, a kutatás vezetője pedig figyelemreméltónak tartja őket. Elvégre ha valóban aktív vulkáni tevékenység zajlik a Vénuszon, ez lehetővé teszi számukra a kőzetbolygók belső felépítésének átfogóbb megértését.

„Többek között feltérképezhetnénk a bolygók lehűlésének folyamatát, a Föld és a Vénusz aktív tűzhányóinak meglétét, vagy azt, hogy miért nincs ilyen a Marson. A jövőben pedig közvetlen bizonyítékokat szerezhetünk a Vénusz-expedíciók során, így például megpillanthatjuk a lávafolyásokat és felszíni változásokat.”

A NASA Magellan szondája már az 1990-es évek elején megállapította, hogy bizony a Vénusz nem szűkölködik vulkánokban és kiterjedt lávafolyásokban. A bolygó felderítése a 2000-es években folytatódott, ekkor az Európai Űrügynökség Venus Express nevű szondájának jóvoltából még többet megtudhattunk vulkanizmusáról azáltal, hogy infravörös spektroszkópos mérésekkel felmérte a Vénusz éjszakai oldalát.


Az USRA felvételei a Vénusz Idunn Mons nevű vulkánjáról.

Mivel az ásványok infravörös spektruma különbözik egymástól, hasonló mérésekkel kimutatható bizonyos ásványok jelenléte. Az új adatok mindemellett lehetővé tették a már átalakult és friss lávafolyások megkülönböztetését. Ami a kutatást illeti, a kulcselem az olivin, a bazalt egyik legfőbb összetevője volt, mivel az ásvány környezeti hatásokra adott lehetséges kémiai reakcióit az űrszonda műszere még a Vénusz sűrű szén-dioxid légkörén keresztül is felmérte. Ám a lávafolyások becsült kora mostanáig rejtély volt, ugyanis a kutatók nem tudhatták, milyen gyorsan alakul át a friss lávafolyások olivintartalma a Vénusz felszínén.

Dr. Filiberto csapata ezért laboratóriumban modellezte a Vénuszon uralkodó állapotokat, beleértve a bolygó légkörének forróságát, valamint megmérték, hogyan reagálnak az olivin mintái hasonló környezetre, milyen változások zajlanak le bennük eltérő hőmérsékleten és különböző időintervallumok elteltével. Kísérleteik során az olivin gyorsan reakcióba lépett a légkörrel, melynek hatására pár hét alatt vas-oxid réteg képződött rajta. A hasonló változások végbemenéséhez elég pár év, vagyis a Venus Express által észlelt mostani lávafolyások mindössze néhány éve keletkezhettek.

(Fotó: USRA, Pixabay)


A kutatók szerint a féreglyukak folyamatosan megváltoztatják a valóságunkat titokban
A kutatók szerint a féreglyukak folyamatosan megváltoztatják a valóságunkat titokban
Mikroszkopikus méretű féreglyukak lehetnek a megoldásai a kozmológia jelenleg legfontosabb rejtélyeinek – ezek az apró téridőbeli struktúrák ugyanis segíthetnek megmagyarázni, hogy miért kezdett el gyorsulni az univerzum tágulása.
1111 napot töltött az űrben egy orosz űrhajós, de egy rekordot még így sem döntött meg
1111 napot töltött az űrben egy orosz űrhajós, de egy rekordot még így sem döntött meg
Oleg Kononyenko szeptember 23-án tért vissza a Földre, miután több mint egy évig tartózkodott egyhuzamban a Nemzetközi Űrállomáson.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.