Szén-dioxid megkötés

A globális szén-dioxid-kibocsátás elleni küzdelem egyik legjobb fegyvere talán végig itt volt az orrunk előtt. A biotechnológiai cégek már felfigyeltek a lehetőségre, komoly munka folyik a bolygót borító talajt bevonásáért a szén-dioxid megkötésének folyamatába. Az ígéret akár az éves globális kibocsátás negyedének megkötése.

Az ausztráliai Új-Dél-Walesben található Soil Carbon Co., a mezőgazdasági talajban élő mikrobák közösségének módosításával igyekszik elérni ezt a célt, miközben a folyamat még magasabb minőséget képviselő növényeket is eredményezhet.

„Mikrobiális gombákból és baktériumokból álló magkezeléseket fejlesztünk, melyek előnyösek a növények számára. Amint a növény növekszik, cukrokat juttat a talajba, melyeket a gombák stabil talajszénné alakítanak"

- magyarázta Guy Hudson, a Soil Carbon Co. vezérigazgatója." Ha a mezőgazdasági termelők hozzáadták a cég tápanyagát a talajhoz, Hudson szerint jelentős mennyiségű stabil szén keletkezik kis méretű rögökben tárolva, úgynevezett mikroaggregátumként. Ez egyben megakadályozza a szén visszakerülését a légkörbe.

Hatékonyság

„Vizsgálataink eredményei azt mutatják, hogy a talajban megkötött szén mennyisége 7-17 százalékkal nőtt egy évszak alatt. Ha ezt extrapolálnánk arra az 1,8 milliárd hektárra, melyen évente termesztünk, akkor körülbelül 8 gigatonna szén-dioxid-egyenértéket lehetne megkötni”- állítja Hudson. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2019-es statisztikája alapján ez a globálisan kibocsátott 33 gigatonna CO2 negyedének, azaz 25 százalékának felelt meg.

A szerves anyagok talajba juttatása komposztálás segítségével javítja a talaj minőségét, növeli a megkötött víz és a tápanyagok mennyiségét, és egészségesebb növényeket eredményez.

A talaj szerves anyagainak szénmegkötő képességének növelése a klímaváltozást enyhítő hatása miatt két legyet üthet egy csapásra. Az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye kimondta, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem első számú prioritása a nemzetek kibocsátás csökkentése, a baj forrásánál. 

Más módszerek

Az erőfeszítések fókuszában főképp a már légkörbe került szén-dioxid eltávolításának folyamata áll, például fatelepítéssel, más olyan technikák mellett, mint az óceáni fitoplanktonok szaporítása a CO2 megkötésének érdekében.

A faültetéssel foglalkozó egyik tanulmány szerint több milliárd fa elültetésével a jelenlegi légköri szénkészlet 25 százaléka megköthető. Mások megkérdőjelezték a projekt méretének gyakorlatiasságát, mivel a kivitelezés és a hatások érvényesülése évezredekbe telhet. A ma elérhető kémiai, közvetlen lég-kivonásos (direct air-capture - DAC) technológiák, melyek ventilátorokat használnak a CO2 vegyianyagokkal történő felszívására, még nem eléggé energiahatékonyak és költségesek is.

A talajban történő tárolás könnyen és gyorsan kivitelezhető, és olcsó, a módszer egy tonnányi megkötött CO2 egyenértékre vonatkozó ára 20 és 50 dollár között mozog. Ráadásul a cég lehetővé teszi a gazdák számára, hogy pénzt kapjanak a talajuk szén-dioxid-tárolóként való működtetésére.

A bostoni Indigo Agriculture nemrég elindította Terraton Kezdeményezés nevű programját, melyben az Indigo Carbon piacterén a termelőket pénzügyi ösztönzéssel igyekeznek bevonni a regeneratív gyakorlatok megvalósításába, melyekkel csökkentik vagy eltávolítják a szén-dioxidot a légkörből. Azok a termelők, akik a 2019-es terményszezonban csatlakoztak az Indigo Carbonhoz, 15 dollárt kaptak megkötött szén-dioxid tonnánként. A cég célja 1 billió metrikus tonna (teratonna) szén-dioxid megkötése világszerte.

"Én személy szerint úgy gondolom, hogy a talaj az egyik legjobb, mindkét fél számára előnyös megoldást kínálja a szén-dioxid-megkötéshez, viszonylag költséghatékony módon fokozva a természetes folyamatokat."  

"A talajnak nincs más, a folyamathoz hozzáadott kockázata, mint az egyéb technológiai megoldásoknak, és jelentős eredményekre képes"

- mondta el Asmeret Asefaw Berhe, a Kaliforniai Merced Egyetem Falasco Földtudományi Tanszék talaj-biogeokémiai professzora. "A szén folyamatosan kering a Föld rendszereiben, ez magában foglalja a fotoszintézis, a bomlás és a mikrobák általi légzés folyamatait. Jelenleg a légkörbe kibocsátott szén-dioxidnak csak körülbelül a fele marad ott. A többit a szárazföld és az óceánok felveszik,  vagyis ezek a természetes ökoszisztémák megmentenek bennünket”- tette hozzá.

Szekptikus hangok

Bonnie Waring, a londoni Imperial College Grantham Klímaváltozási és Környezetvédelmi Intézetének szén-dioxid-ciklus szakértője szerint: "A talaj több szenet tartalmaz, mint az összes szárazföldi növény és a légkör együttvéve, így a talajképződés és veszteség egyensúlyának kis változásai is nagy hatással lehetnek az éghajlatra. A javasolt technológiák azonban valószínűleg nem fognak nagy szerepet játszani ezen a területen."

Waring amiatt aggódik, hogy bár a széntartalmú mikroaggregátumok hónapokig vagy akár évekig is fennmaradhatnak a talajban, végül lebomlanak, és kiszabadul az eltárolt széntartalom. "A tudósok felismerték, hogy a talajban lévő minden vegyület lebomlik végül. A talaj a széntartalmának  elvesztése komoly problémát jelent a mezőgazdaságban, de még mindig jelentős a bizonytalanság az ezt mérséklő gyakorlatok körül."

Rattan Lal, az Élelmezési Világdíj idei díjazott talajkutatójának munkássága szerint ugyanakkor a talaj szerves-szén tartalmának egyes formái évezredekig stabilak maradhatnak. Hudson kutatásai során figyelembe vette a szén ciklikus jellegét. "Modellezésünk magában foglalja azt a tényt, hogy az általunk dúsított talaj szerves-szén tartalmának nagy része lebomlik majd és visszatér a légkörbe. A maradék stabil szén továbbra jelentős mennyiségű CO2-megkötést eredményez környezetvédelmi szempontból. Célunk, hogy a széntárolást magasabb szintre emeljük, mint amit a jelenlegi mezőgazdasági rendszereink elérnek.”

(Forrás: Forbes Kép: Pexels)