A Meta végponttól-végpontig tartó titkosítást vezet be a Messengeren folytatott privát beszélgetések és hívások esetében, ami azt jelenti, hogy kizárólag a beszélgető felek láthatják majd a csevegés tartalmát. Így a felhasználók üzenetei akkor is biztonságban vannak, ha esetleg rossz kezekbe kerülnek, hiszen csak a csevegésben részt vevő felek, illetve az ő okoseszközeik rendelkeznek azzal a digitális kulccsal, ami ahhoz szükséges, hogy elolvassák az üzenetek tartalmát.
A titkosított csevegéseket először 2016-ban vezették be a Messengerben, ám eddig ez csupán választható funkció volt, most viszont úgy tűnik, hogy évekig tartó fejlesztés után végre a két ember közötti beszélgetések is alapértelmezés szerint titkosítottak lesznek. Loredana Crisan, a Meta Messenger osztályának vezetője a The Verge-nek azt mondta, a fejlesztés azért tartott ilyen sokáig, mert mindenképpen jól akarták végrehajtani a változtatásokat. A vállalat mérnökei, kriptográfusai, tervezői, szabályzat-szakértői és termékmenedzserei keményen dolgoztak azon, hogy a Messenger funkcióit az alapoktól kezdve újjáépítsék, tette hozzá Crisan.
Bár az alapértelmezés szerinti titkosítás egy jó lépés, a csoportos Messenger-csevegések enkriptálása egyelőre még mindig csak választható funkció, illetve ez a helyzet az Instagram-üzenetek esetében is. A Meta augusztusban az utóbbival kapcsolatban azt mondta, hogy az Instagramban nem sokkal a Messenger fejlesztése után fogja bevezetni ezt a funkciót.
De miért is jó számunkra a titkosítás? Az azonnali üzenetküldő alkalmazások hagyományosan úgy működnek, hogy a felhasználók közötti üzeneteket egy szerver – mint köztes pont – segítségével továbbítják. Ez azt jelenti, hogy amikor üzenetet küldünk valamelyik ismerősünknek, az üzenet valójában a vállalat egyik szerverére kerül, amely továbbítja azt a címzettnek. Ezzel a beállítással az a probléma, hogy bárki, akinek hozzáférése van ezekhez a szerverekhez, potenciálisan hozzáférhet a kommunikációhoz, és akár menet közben is módosíthatja azt. Sőt, a behatolónak valójában nem is kell hozzáférnie a vállalat szervereihez: ha a kommunikációs lánc bármelyik pontján (például egy titkosítatlan wifi-hálózaton keresztül) be tud férkőzni a rendszerbe, akkor ugyanolyan szintű hozzáférést kaphat, írja a Digipedia.hu.
A titkosítás alapértelmezett bekapcsolása ez alapján azt is jelenti, hogy a Meta sem fogja látni az enkriptált beszélgetések tartalmát, így nem is tudja átadni azokat a bűnüldöző szerveknek, akkor sem, ha a hatóságok erre utasítják. A titkosítás ellenzői szerint a technológia megnehezíti a bűnözők felkutatását, ha azok olyan üzenetküldő alkalmazásokban kommunikálnak, mint például a WhatsApp, illetve mostantól a Messenger.
(Borítókép: Getty Images/NurPhoto)