"Minden vállalatnak, az egyszemélyes vállalkozóktól a nagy láncokig, egyszerűbb lesz, mint valaha, hogy lehetővé tegyék az érintésmentes fizetést" - fogalmazott Jennifer Bailey, a cég Apple Payért és Apple Walletért felelős alelnöke. A "Tap to Pay on iPhone" egy olyan része lesz az Apple telefonjain futó operációs rendszernek, az iOS-nek, amelyet bármely fizetési szolgáltató és alkalmazásfejlesztő felhasználhat, beépíthet a saját programjaiba. Korábban az Apple-t az EU is kérdőre vonta azért, mert nem engedi olyan szabadon használni a telefonjai rövid hatótávú kommunikációs képességeit (NFC), mint például az Android készülékek.
Ha a mostani fejlesztésük ugyanolyan népszerű lesz, mint az Apple Pay, akkor lassan szükségtelenné válik, hogy a kereskedőknek külön hardverekkel, erre a célra készült terminálokkal kelljen összekötniük a számítógépüket, telefonjukat; a leggyakrabban piacokon, büfékben látott, apró zsebszámológépekre emlékeztető kütyüktől így úgy tűnik, előbb-utóbb elbúcsúzhatunk. Igaz, Androidon már korábban is léteztek hasonló alkalmazások, de lehetséges, hogy a valódi változáshoz az kellett, hogy mindkét nagy platform képes legyen erre. Különösen igaz ez az Egyesült Államokban, ugyanis ott az embereknek a fele használ iPhone-t; az érintésmentes fizetések elfogadására is először csak ott lesz lehetőség. Arról nem szól a cég közleménye, hogy más országokban is bevezetik-e a Tap to Pay-t, és ha igen, mikor. Azt viszont már most tudni, hogy legalább egy iPhone XS-re lesz szükség mindehhez; hiába volt NFC chip már a hatodik generációs iPhone-ban is, csak ettől a modelltől felfele lesz elérhető a technológia.
Az Apple hangsúlyozza, hogy minden egyes tranzakciót titkosít a készülék, így, ahogyan az Apple Pay esetében, úgy itt sem fogják tudni, hogy ki a vásárló, ahogyan azt sem, hogy mi a megvásárolt termék. Arra nem térnek ki, hogy a Koreától Hollandián át Amerikáig egyre több helyen támadott jutalékukat vajon ki kell-e fizetnie a fejlesztőknek vagy a kereskedőknek. Valószínűleg nem, ugyanis az iPhone-okon futó programokban megvásárolt termékek után csak akkor kérik el a harminc százalékukat, ha digitális, és nem fizikai termékekről van szó, vagyis a kedvenc játékunk plusz pályái után igen, de a taxink vagy az Airbnb foglalásunk után nem.
(Fotó: Apple)