A cikkben figyelmeztetnek azonban arra is, hogy mindez pusztán csak ajánlás, ahogy egyébként a teljes helyesírási szabályzat az, hiszen senkit sem visz el a rendőr egy „muszály” vagy más ortográfiai szörnyszülött miatt. Ahogy azt bölcsen leírják az Intézet által közölt cikkben:

„A helyesírási szabályzat maga egyébként szintén nem kötelező érvényű, csak magas presztízsű, közmegegyezésen alapuló ajánlás, amelyet bizonyos helyzetekben érdemes betartani.”

Ilyen bizonyos helyzet volt például a helyesírás szigorlatom, de akadnak még hasonló szituációk az életben. Ámde ne kerülgessük tovább a forró kását, derüljön már ki, miként kell ezt a nyüves járványt helyesen leírni!

A Nyelvtudományi Intézet szerint mivel a járványnak nincs rögzített írásmódja, ezért lényegében mindenféle változat elfogadható, csak ezek használatát ne váltogassuk egy szövegen belül. Aki azonban mégis vágyik valamiféle szabályra, annak az Intézet a következőt tudja mondani:

„A Nyelvtudományi Intézet nyelvi tanácsadó szolgálata egyeztetett az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának és a korábban működő Orvosi Nyelvi Munkabizottságának illetékes képviselőivel, s a következő állásfoglalás született.

Az orvosi szaknyelvben léteznek a megnevezés részét képező római vagy arab számok, amelyeket a szaknyelvi helyesírási szabályzat tartozékszámoknak nevez (pl. B6-vitamin, HPV16, COX6). A nemrég megjelent új orvosi helyesírási útmutató (Bősze Péter: Magyar orvosi nyelv: helyesírási útmutató, Medicina, 2019) alapján a tartozékszámokat közvetlenül, tehát kötőjel nélkül kapcsoljuk a mozaikszókhoz, így a 19 és a Covid közé nem teszünk kötőjelet.

A Covid a forrásnyelvben létrejött mozaikszó, ún. szóösszevonás (< coronavirus disease). A magyar helyesírás szabályai 12. kiadásának 286. pontja alapján csak az első betűt írjuk naggyal. A köznyelvi használatban a Covid19 formát javasoljuk, hozzátéve, hogy mindez csak ajánlás, s bármilyen egyéb írásmód sem nevezhető „helytelen”-nek (a lényeg, hogy egy szövegen belül egységes legyen).

Ha viszont szaknyelvi, tehát kifejezetten az orvos olvasóknak, szaktudományos használatra szánt szövegtípusokról van szó, akkor az orvosi íráshagyományokhoz igazodva a betűszói írásmódú COVID19 forma is megfelelő.”

Magyarán Covid19-et lakossági felhasználásra, COVID19-et pedig az akadémiai szövegeknek, de ez sem kötelező. Illetve a kettőt ne váltogassuk egy szövegen belül, és akkor a Nyelvtudományi Intézet szerint is rendben leszünk.

Frissítés: 

A Nyelvtudományi Intézet megkért minket, hogy közüljük az ügyben a végső álláspontjukat. Ennek lényege, hogy bár a  Covid, mint betegségnév nem tulajdonnév (ahogy mondjuk a nátha sem az), de mégis bír némi tulajdonnévi jelleggel, mivel " erősen körülhatárolt dolog, egyetlen jelenség, továbbá a betűszói eredet is a nagy kezdőbetűs írásmódot erősíti."

Ami tehát minket érint, az egy elméleti és egy gyakorlati változás. Az elméleti részről volt szó fentebb, annak indoklása, hogy miért nagy kezdőbetűs a Covid (tulajdonnévi jelleg, nem csak a betegségre utal, de az egész jelenségre, a járványra, vagy ahogy a Nyelvtudományi Intézet írta: "kicsit olyan mintha nevet adtunk volna neki".)

A gyakorlati rész, hogy nincs mereven szétválasztva az általános és a szaknyelvi helyesírás ebben az esetben. Magyarán a COVID létezhet köznyelvi írásformaként is.

(Kép: Flickr/Mike Moody)