A most megjelent tanulmány újdonsága, hogy nem a szervezett edzésre koncentrál, mint az egészség megőrzése miatt fontos testmozgási formára, hanem egyszerűen arra, hogy miként rendezzük be a minket körülvevő környezetet. Ez a környezet ugyanis már a strukturálásával is az egészségesebb életre sarkallhat minket – vagy épp ellenkezőleg. A kutatás szerint ugyanis azok az emberek, akik olyan negyedekben élnek, amely erősen parkosított, és ahol szabadtéri tevékenységeket is könnyen lehet végezni, aktívabbak, és kevésbé valószínű, hogy cukorbetegek lesznek vagy elhíznak.

Mivel az USA-ban az elhízás a cukorbetegséggel együtt immár komoly népegészségügyi probléma (a lakosság nagyjából fele tekinthető elhízottnak, míg a cukorbetegek aránya 11 százalék felett jár), így több hatékony módszert is keresnek az egészséges életmód népszerűsítésére. Az egyik ilyen mód pedig az épített környezet alakítása – az „épített környezet” az ember alkotta építményeket jelenti, amelyek lakó-, munka- és rekreációs teret biztosítanak az számunkra. Ez a környezet magában foglalja az épületeket, a tágabban vett környéket, parkokat, kerékpárutakat, éttermeket, üzleteket, autóutakat, valamint a tömegközlekedést. Meglepő vagy sem, de mint az tehát kiderült: az emberi egészséget befolyásolja az általunk kialakított fizikai környezet. Mint a kutatók fogalmaznak:

„Az épített környezet befolyásolhatja a fizikai aktivitás szintjét azáltal, hogy előmozdítja az aktív közlekedési formákat, mint például a gyaloglást és a kerékpározást a passzív közlekedési módokkal szemben, mint amilyen az autóhasználat. A helyi lakosok közlekedési lehetőségeinek megváltoztatása azt jelentheti, hogy a lakosság több tagja tud fizikai tevékenységet végezni a napi rutinja során külön felállított edzésprogramok nélkül.”

A kutatók számos tanulmányt áttekintettek az épített környezetről és azoknak a közegészségre gyakorolt hatásairól, és ez alapján állapították meg, hogy a „sétálhatóbb”, tevékenységbarát városokban és környékeken alacsonyabb az elhízás és a cukorbetegség kockázata. Egy nagy, 32 767 ember bevonásával végzett népesség-alapú tanulmány például megállapította, hogy az elhízás előfordulása a könnyen sétálható környéken élő felnőttek körében 43% volt, szemben a kevésbé sétára berendezett területek 53 százalékával. De a fenti kijelentést támasztotta alá több más kutatás, például olyanok, amelyek a cukorbetegség előfordulását vizsgálták a különböző minőségű városrészekben. Viszont a séta önmagában kevés, mivel az épített környezet másként is befolyásolja az egészségünket: a komolyabb légszennyezettség, valamint a környéken a minél több gyorsétterem egyaránt a cukorbetegség kockázati tényezői, és jelentősen csökkenthetik a sétálásból fakadó előnyöket.

A kutatók szerint épp ezért olyan várospolitikákra van szükségünk, amelyek előmozdítják az egészségesebb étkezési szokásokat és az aktív közlekedési lehetőségeket, mint amilyen a kerékpározás és a gyaloglás – már csak azért is, mert ez utóbbiak még a közlekedésből származó szennyezést is csökkenthetik.

(Kép: Pixabay/3194556 )