Jason Williamson szerint a nehézségek ellenére van okunk pozitívan látni a helyzetet, hiszen a válság mindig egy lehetőség is egyben. Az Oracle VP, az Oracle for Startups és Oracle for Research szervezetek globális vezetője novemberben keynote előadást tartott a közép-kelet-európai régió legnagyobb startup témájú online közösségi eseményén és konferenciáján, a  Startup and Innovation Day-en, a napokban pedig nekünk is interjút adott.

Mi a véleménye a közép-kelet-európai üzleti környezetről és a sikeres új vállalatok (főként a technológiai cégek) létrehozásának lehetőségeiről a régióban?

Optimisták vagyunk a közép-kelet-európai (CEE) régiót illetően, ugyanis hatalmas növekedést tapasztaltunk az itteni országokból csatlakozó startupok számában és minőségében egyaránt. Ami azt illeti, a régióból csatlakozottak aránya több mint ötszáztizenhárom százalékkal nőtt 2019 októberéhez viszonyítva, míg a komplett tagfelvételünk háromszáznegyvenhat százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban.

A régió tehát felülmúlja a globális növekedést, és ezzel kapcsolatban nem is számítunk lassulásra a közeljövőben.

Igazán inspiráló az olyan startupok ötleteit és technológiáit látni, mint a litván Noia Networks, a horvát DataFlux, a lengyel Wandlee vagy az észt Modularbank, hogy csupán néhány példát említsek a régióból. A még jobb együttműködés és támogatás érdekében partnerkapcsolatainkat is erősítjük a térségben többek között a kiberbiztonság, a fintech és a fenntarthatóság terén olyan szervezetekkel, mint az EU Digital Innovation Hub Romániában, a lengyel Booster Project, a litván Katalista VC és a Startup WiseGuys a balti államokban.

Miért nem vagyunk még startup nagyhatalom? Rengeteg szakképzett IT szakember, egyre több befektetői pénz, viszont nem vagyunk elég bátrak és az ökoszisztéma sem alakult még ki kellően - a Brain Bar konferencián hazai és nemzetközi szakértők mondták el, hogyan látják Magyarország helyzetét az egyre élesedő innovációs versenyben.

Mi az, ami aggodalomra adhat okot a startupok-nak a közeljövőben? Illetve ön szerint vannak-e nélkülözhetetlen sikertényezők egy startup cég működtetéséhez?

Először is, szerintem a finanszírozási stratégia és a menedzsment mindig kulcsfontosságú, akárcsak az, hogy a startup megfelelő tartalékokkal rendelkezzen hogy legalább tizennyolc-huszonnégy hónapig finanszírozni tudja működését. Sőt, ezekben a mostani bizonytalan időkben esetleg tovább is. Másodszor, ugyancsak elengedhetetlen megtalálni a megfelelő stratégiai partnereket: ahhoz ugyanis, hogy egy startup vezető innovációs szerepbe kerüljön, társulnia kell úgy a vezető iparágakkal és szolgáltatókkal (beleértve az egészségügyet, a kormányokat és az oktatást), mint a kis- és nagyvállalatokkal. Erre láttunk már példát az egészségügyben, amitől orvostechnológiai startupok technikai tanácsot kértek egy kiemelten biztonságos és kompatibilis környezet megteremtéséhez. Vagy említhetnénk a szintén gyakorlati, hitelességüket növelő tanácsra szoruló startupokat, hogy behatolhassanak a kormányzati és pénzügyi ügyfelek ökoszisztémájába.

Az biztos, hogy a kezdeti találékonyság mindig elsődleges hajtóerő lesz, a megfelelő partnerek viszont gyorsítanak a kezdeti lendületen és a fejlődésen.

Mit gondol, hogy változik majd a startupok és a mesterséges intelligencia kapcsolata?

A mesterséges intelligencia olyan, akár az elektromosság. Mindenhol ott lesz, és mindent átalakít. Hiszen már most is rengeteg MI-vezérlésű technológiával találkozhattunk az ügyfélszolgálatos chatbotoktól kezdve, a szívproblémák diagnosztizálásán át a növénytermesztés és az élelmiszer-fenntarthatóság fellendítéséig. De mesterséges intelligenciát láthatunk például az olyan vállalati technológiákban is, mint az Oracle Autonomous Database. Ahogy az is a fejlődést mutatja, hogy az „Oracle a Startupokért” (Oracle for Startups) nevű programunkba jelentkező, mesterséges intelligenciával, gépi tanulással és óriási adathalmazokkal (big data) foglalkozó startupok aránya idén több mint húsz százalékot emelkedett. Az MI-hez szorosan kötődnek az adatok, vagyis az algoritmusok 'éltetői', és a nagy teljesítményű informatikai igények. Szemléltetésképpen az IDC adatai szerint a globális adatszféra a 2020-ban mért harmincöt zettabájtról százhetvenötre emelkedik 2025-re.

Az otthonról történő munkavégzés az idei év bevett gyakorlata lett. Befolyásolta ez a startup világát mind az új megoldások fejlesztése, mind saját működésük szempontjából? Ön szerint a jövőben is többet leszünk home officeban?

A rövid válasz, hogy igen, de inkább azt gondolom, hogy megjelenik a munka hibrid modellje, vagyis az otthoni és az irodai munkavégzés kombinációja, több kihelyezett irodával és kevesebb nagy központi épülettel. A mi programunk száz százalékban virtuális és sikeres, hiszen szinte a világ minden országából dolgozunk startupokkal, és mostanra bizonyítottuk, hogy a virtuális üzletfejlesztés és együttműködés valóban működik. Nem tagadom viszont a személyes kommunikáció fontosságát, ami továbbra is szükséges. Ezzel kapcsolatban van egy lecke, amit a virtuális világban tanultam: kommunikálj, kommunikálj, kommunikálj. Ne feltételezz. Kérdezz és ismételj, ha kell.

Az online térben fokozni kell a kommunikációt és az együttműködést, szerencsére ehhez rendelkezésünkre állnak a felhőalapú eszközök.

Az új megoldások tekintetében (beleértve az oktatást is), megszaporodtak a hatékony virtuális kommunikációt és együttműködést támogató eszközök; valamint növekedést tapasztalunk az orvos- és mezőgazdasági technológia, az építőipar, a pénzügyi és a környezeti technológiák terén is - mindezt a távoli hozzáférésre összpontosítva.

Összefoglalná, hogy miben különbözik az Oracle startup programja más hasonló kezdeményezésektől? Milyen újdonságokra számíthatunk a cégtől az elkövetkező évben?

Újragondoltuk, hogy milyen lehet, és milyennek kellene lennie a vállalatok és a startupok kapcsolatának. Az „Oracle for Startups” kezdeményezést nemcsak azért indítottuk, hogy segítsünk bővíteni a startupok technológiáját, hanem, hogy növeljük ügyfélkörüket, illetve bevételeiket. Megközelítésünk pedig a komplett üzleti világot lefedi, nem csupán a technológiai szektort. Programunk résztvevői jelenleg hozzáférést kapnak felhő technológiánkhoz, két évre, hetven százalékos kedvezménnyel, illetve segítséget nyújtunk számukra a piacra lépésben, az ügyfélszerzésben, a hálózatépítésben és a mentorálásban is. Ahogy mondtam, minden üzletágat megszólítunk, ez tesz minket egyedivé.

Vezérelvünk a kezdetektől fogva az, hogy minden startup és alkotó számára a legjobb és legkedvezőbb környezetet teremtsük ötleteik megvalósításához.

Ezt technológiánk, nagyszerű munkatársaink, szakértelmünk és globális erőforrásaink révén tesszük. Az elkövetkező években pedig még több értéket és forrást biztosítsunk majd a startupoknak.

Ami a személyes oldalt illeti, ön a vállalkozói lét minden területéről szerzett már értékes tapasztalatokat: miért kezdett el vállalkozni, majd döntött úgy, hogy multinacionálisra vált? Van valami fontos tanulság a karrierútját illetően, amit szívesen megosztana?

Ami idáig juttatott, az a fiatalkoromban Magyarországon töltött időm. Bizonyára sokan emlékeznek arra, milyen volt az élet a hidegháború idején. A lehetőségek egy kis uralkodó elitre korlátozódtak, az olyan vállalkozói szellem, mint amilyennek ma ismerjük, nem létezett, ahogy az utazás szabadsága sem olyan volt, mint amihez hozzászoktunk. Tisztán emlékszem arra a pillanatra, amikor rájöttem: vállalkozó akarok lenni. A nyolcvanas években egy hosszú nyarat tölthettem el egy kelet-magyarországi szervezetnél, amely helyi egyházakat és szegényeket segített. Éppen egy nyíregyházi parkban ültem és ebédeltem, mikor felismertem, hogy bár Magyarország rendkívül gazdag kultúrával és erőforrásokkal rendelkezik, és több, a matematikában és a mérnöki munkában kiemelkedő személy is innen származik, a lakosság hozzáférése a lehetőségekhez mégis csak egy minimális körre korlátozódott. Az oktatási, pénzügyi és politikai mobilitás a legtöbbek számára nehéz volt.

Én a magam részéről a problémát nem az ország erőforrásainak és gazdagságának hiányában, sokkal inkább a döntéshozók gondolkodásmódjában láttam.

Az volt a vágyam, hogy növeljem saját befolyási körömet, hogy aztán fentről befolyásolhassam a lenti változásokat. Nem kifejezetten Magyarországon, mivel ott csak rövid ideig voltam, mégis úgy tapasztaltam, hogy ezek a gondok az egész világon jelen vannak. Csak éppen fiatalemberként akkor szembesültem ezzel először, amikor Magyarországon jártam. Tehát ettől a pillanattól kezdve arra törekedtem, hogy olyan helyekre jussak, ahol növelhetem azon képességemet, hogy mások életét befolyásoljam a gazdasági lehetőségekkel és az innováció előrehaladásával járó szabadság révén. Ez irányította a döntéseimet arról, hogy mit tanultam az egyetemen, milyen munkákat vállaltam, miért alapítottam cégeket és miért tanítottam az egyetemeken. Személyes vezérelvem részben az volt, hogy segíteni akartam a befolyásos pozíciókban lévőknek abban, hogy ha jól, nagylelkűen, és mindenekelőtt kellő erkölcsösséggel vezetnek, azzal sokak számára jobb világot teremthetnek, lehetőségekkel, gazdagsággal, oktatással. Bevallom, egy tizenöt éves gyerek számára ez talán túl merész ötlet, de azt hiszem én így vagyok 'beprogramozva'.

Azt tanácsolom, hogy gondolkodjunk nagyban, és először keressük meg céljaink „miértjét". Ha ezt megtesszük, akkor a „mi”-re és a „hogyan”-ra a válasz már magától jön.

A valódi beteljesedést pedig szerintem nem akkor érezzük, amikor elég pénzt vagy bármi mást kerestünk, hanem ha végig hűek maradunk önmagunkhoz.

További cikkek a Rakétán:

Egy magyar startupot is promózott az Apple a legújabb MacBookok bemutatója közben

A Route4U ingyenes szoftverrel segíti az önkormányzatok idősellátását

A "Made in Japan" felirat sem lesz a régi, miután az MI teljesen meghódította a divatipart

(Fotó: Oracle VP)