Az ENSZ Fenntartható Divatért Szövetsége szerint a világszintű vízpazarlás húsz, illetve a karbon-kibocsátás tíz százaléka a ruhák előállítása során keletkezik úgy, hogy ráadásul az előállított textilből több mint huszonegy milliárd tonna végül szeméttelepen végzi. A jelenleg alkalmazott üzletpolitika átírása ennek ellenére körülményesebb, mint gondolnánk, elég ha csak azt vesszük, hogy világviszonylatban a divatipar több mint hatvan millió fő megélhetését biztosítja. A tokiói székhelyű Synflux fiatal dizájnerei és mérnökei azonban újraírják a szabályokat, és egyesítik a modern kor vívmányait (a mesterséges intelligenciát és a 3D nyomtatást) a tradicionális japán divatkultúrával.

A japán hagyományokból merítenek inspirációt

"Minden a keresletről, a testreszabottságról, valamint a fenntarthatóságról szól" - mondja Kye Shimizu, a márka egyik alapítója, majd hozzátette: "Hamarosan szemtanúi leszünk egy merőben új fogyasztói szokás születésének."

Shimizu a Keio Egyetem laboratóriumában találkozott először partnereiv{el: Shimizu, Kazuya Kawasaki, Yusuke Fujihira és Kotaro Sano valamennyien részt vettek az intézmény leendő dizájnereinek szóló kurzusán, melyen egyebek mellett megtanulták kiaknázni az új ipari technológiák lehetőségeit, valamint a ruhakészítés művészetét. Ahogy Sano, a négyes vezető divattervezője nyilatkozta a Quartz magazinnak:

"A hagyományos és a digitális kultúrát kombináljuk."

Miután megállapították, hogy a szövetek húsz százaléka hagyományos, ívelt mintázat-készítési technikákkal készül, legújabb irányzatukban ezért ehelyett a hagyományos japán kimonóhoz fordulnak, amelynek készítésénél egyenes vágású mintákat használnak. Az évszázados múlt és hagyomány szellemében az eredeti kimonót minden testtípushoz illeszkedőre terveztek, hogy ezzel is kiemelje viselőjének egyedi kulturális identitását. De megfelelhet egy ezeréves öltözködési stílus a modern divat igényeinek? Vagyis lehet egyszerre test-pozitív, személyre szabott és még öko is?

"Koncepcióink közül több is az eredeti kimonók létrehozásából ered" - mondja Shimizu. "A mi generációnk felelőssége, hogy emlékezzen a kultúrára, ugyanakkor csepegtessen bele némi vérfrissítést."

Az MI-t is a divat szolgálatába állítják

A fiatalok megvalósították elképzeléseiket, és 2018-ban bemutatták első darabjukat, az úgynevezett Spandex szoknyát. A ruha zero-waste eljárással készült, mivel kizárólag kidobásra ítélt trapéz és négyszög alakú textildarabokból varrták. Ezután rányomtak egy 3D-s nyomtatott vázlatot az elasztikus szövetre, hogy alakot átölelő redőket képezzenek a gallértól és a mandzsettától a szegélyig. Az  utómunkálatok során pedig a csapat egy biomérnökök által tesztelt lézeres bőrvágó gépet egyesített mesterséges intelligenciával. Először létrehozták a ruha viselőjének 3D-s mását, az algoritmus pedig kiszámította a testhez illeszkedő optimális mintát. A tervezők szerint a szövetdarabok úgy illeszkednek egymásra, akár a Tetris építőkockái.

"A teljes egyenes vágású minta automatikusan újrakalibrálható a test adataihoz" - magyarázza Shimizu. "Leegyszerűsítve ez a tervező, a szoftver és a gép összeolvadása."

Ahogy a fenti videóban is látszik, a Synflux kollekcióját meglepően könnyű ruhadarabok alkotják, melyek ráadásul mindössze három százalékos szövetveszteséggel készülnek. A csapat 'Algoritmikus Couture-nek' nevezi felfedezésüket, hosszú távú céljuk pedig lehetővé tenni más tervezők számára is elérhetővé tenni. Shimizu a Nike By You üzleti modelljét említi példaként:

"„A szoftver egyik erőssége az egyetemesség lehetővé tétele… így egyszerre ösztönözhetjük előrehaladásra úgy a helyi, mint a tengerentúli befektetőket. Idén nyáron kiadjuk szoftverünk béta verzióját a kisebb márkák számára, egy nap pedig ezt globális szinten is meg akarjuk tenni."

Interdiszciplináris együttműködés a fenntartható jövő felé

Bár sokan szkeptikusak ezzel kapcsolatban, jelenleg mégis úgy tűnik, a fenntartható divat nemcsak ökológiai vonatkozású, de profitnövelő hatású is. A 2019-es McKinsey-tanulmány például kimutatta, hogy a Z generáció több mint fele -ötvenhét százaléka- hajlandó többet fizetni olyan termékekért, amik a lehető legkevésbé veszélyeztetik bolygónkat. A Synfluy fenntarthatóságra való törekvései nemcsak a textilpazarlást csökkentheti, de szellemiségük új vásárlókat generálhat, miközben a cég csökkentheti a készletszükséglet költségeit.

Shimizu álma, hogy 2025-ben megnyissák első gyárukat, természetesen saját robotjaikkal, míg Sano egyedi testreszabási platformjuk sikerét reméli, melyben a vásárlók kedvük szerint kiválaszthatják a kívánt anyagot, színt és mintázatot. Kawasaki pedig folytatni kívánja kutatásait.

"Mindannyiunkat megbabonázott egy másfajta jövő gondolata" - mondja Shimizu.

Sano szerint munkásságukra olyan sci-fi filmek is hatással voltak mint a Szárnyas fejvadász és a Páncélba zárt szellem, ezek ugyanis mind társadalmi kérdéseket boncolgatnak, és megpróbálnak választ adni a kérdésre: mit is jelent pontosan embernek lenni?

"A filmbeli karakterek nagy része a testén keresztül kapcsolódik a számítógépekhez, így azok jóval többek lesznek puszta tárolóknál" - magyarázza Sano. "Az a technológia, ami mindezt számukra lehetővé tette, alapjaiban változtatta meg a társadalmat."

"Reméljük, hogy a jövőben a divat még fontosabb szerepet játszik mindennapi életünkben, és kibővíti azokat a képességeket, amelyek hasonló értelemben emberi lényekké tesznek minket."

Nos, még ha ezt nem is tudhatjuk előre, ahhoz kétség sem fér, hogy a Synflux stabil alapokon nyugszik, és hamarosan az egész világon megváltoztathatja a ruházat kialakításának, gyártásának és elosztásának módját.

(Fotó: Synflux, Twitter/Synflux)