Mi tagadás, a Samsung esetében könnyebb lenne felsorolni, hogy mivel nem foglalkoztak, hiszen szinte nincs olyan szeglete az iparnak, amiben valamilyen formában ne lennének (vagy legalábbis lettek volna) jelen. A mindenki által jól ismert Samsung Electronics mellett a cégnek számos más leányvállalata van, amik a legkülönbözőbb területeken váltak meghatározóvá az elmúlt évtizedekben. A Samsung az építőiparban is érdekelt Samsung C&T által részt vett a világ legmagasabb felhőkarcolójának, a Burj Kalifának az építésében, a Samsung SDI a világ egyik vezető akkumulátorgyártója, a Samsung Heavy Industries az egyik legnagyobb hajóépítő vállalat, de az egykor szárított halak kereskedelmével induló cégnek emellett vannak érdekeltségei a divatiparban, a biztosítási szektorban, a reklámszakmában és a szórakoztatóiparban is. És akkor a Samsung Precisionről még nem is beszéltünk.

Az 1977-ben alapított cég eredetileg videokamerák gyártásával foglalkozott, a termékpaletta viszont a következő években érdekesen bővült, ugyanis 1979-ben a General Electrickel összefogva elkezdtek sugárhajtóműveket gyártani a dél-koreai hadsereg számára. Az üzlet eléggé beindulhatott, ugyanis ha öt évet előre ugrunk az időben, azt látjuk, hogy a Samsung az amerikai M109 löveg licence alapján már egy 155 milliméteres ágyúval és 12,7 milliméteres géppuskával felszerelt, nukleáris, biológiai és vegyi szennyeződések elleni védelemmel is ellátott, páncélozott önjáró tarackot gyárt a hadseregnek K55 néven.

A Samsung lelkesedése persze érthető, hiszen Dél-Koreában egyáltalán nem rossz üzlet a katonai fejlesztésekre specializálódni. A folyamatos háborús fenyegetettség miatt az ország hatalmas pénzeket öl a védelmi kapacitás fejlesztésébe, 2019-ben például az ország GDP-jének csaknem 3%-át, 43 milliárd dollárt fordítottak a hadseregre. A pénz meg is látszik a koreai hadseregen, ami a Globalfirepower számításai szerint a világ hatodik legerősebb hadserege, 2600 tankkal, több mint hétezer tüzérségi rendszerrel, 414 vadászgéppel és két repülőgép-hordozóval rendelkezik.

Nem csoda, hogy a Samsung mindent beleadott, hogy kielégítse a hadsereg kívánságait, így a '90-es években - immár Samsung Aerospace Industries néven - még magasabb fokozatra kapcsoltak. A különböző hajtóművek mellett ők gyártották a K55-öt leváltó, már teljesen dél-koreai fejlesztésű K9 Thunder önjáró löveget, részt vettek a Bell 427 helikoptert fejlesztésében, és mintegy megkoronázva a munkásságukat, 1994-től amerikai licenc alapján hozzákezdtek a KF-16-os vadászgép gyártásához, ami azóta is a dél-koreai légierő gerincét alkotja. Utóbbi gépet a Hyundai Space and Aircraft Companyval és a Daewoo Heavy Industriesszal közösen létrehozott Korea Aerospace Industries gyártotta, ami 1999-ben - a Samsung repülőgépgyártó-részlegével együtt - állami tulajdonba került.

Ennek ellenére a Samsung nem szállt ki a hadiiparból, az egykori Samsung Precision innentől kezdve Techwin néven gyártotta nem csak az önjáró lövegeket, de a K10 ARV lőszerutántöltő járműveket és a határvédelemre használható SGR-A1 robotgépfegyvert is. Emellett a kamerabizniszről sem mondtak le, a Techwin a 2000-es években az egyik legnagyobb kamerás megfigyelő rendszerekre (CCTV) szakosodott cég lett, de ők gyártották például a Digimax A7 kompakt fényképezőgépet is. A Samsung hadiipari kalandja végül 2014-ben ért véget, amikor az egész céget eladták a Hanhwának - azóta legfeljebb csak katonai szabványú telefonokat készítenek.

Ez a cikk eredetileg 2020. 04. 21-én jelent meg a Rakétán.

(Fotó: Wikimedia Commons, Republic of Korea Armed Forces/Flickr)

Az ember, aki két atomtámadást is túlélt Az atombombára szokás úgy gondolni, mint olyan halálos fegyverre, ami elől nincs menekvés, és noha a történelem bebizonyította, hogy ez többnyire valóban így van, azért akadnak ellenpéldák is.