A Royal Society for the Prevention of Cruelty to Animals (RSPCA) állatjóléti szervezet aggodalmát fejezte ki a törvény elfogadása kapcsán, mert szerintük nem lehet előre tudni, milyen negatív következményei lehetnek az új szabályozásnak. A szervezet azt mondja, a szélsőséges kinézetű kutyák és macskák iránt így is egyre nagyobb a kereslet, ha pedig bele lehet nyúlni az álaltok génjeibe, akkor ez további szélsőséges igények kielégítését teszi majd lehetővé, ezzel fokozva a igényt akkor is, ha ez az állatoknak szenvedést és fájdalmat okoz.

A témával kapcsolatban Kubinyi Enikő, az ELTE Etológiai Tanszék munkatársa a Klubrádiónak adott interjújában azt mondta, preciziós állattenyésztés és növénytermesztés tulajdonképpen régóta zajlik, ennek köszönhetjük például azt is, ha egy növényfaj szárazságtűrőbb és ellenállóbb lesz, de akár azt is, ha a tányérunkra kerülő paradicsom nagyobb és finomabb, mint génszerkesztés nélkül. A sertéstenyésztés esetében betegségeket tudnak kiszűrni a kutatók a gének módosításával, azonban ez nincs a köztudatban, így nem is zavarja a közvéleményt, viszont amint a házi kedvenceinkről van szó, az sokaknál kiveri a biztosítékot. A kutató hangsúlyozta, hogy a már említett előnyök mellett hátránya is van a módszernek, mégpedig, hogy

mivel eddig nem alkalmazott technológiáról van szó, nem lehet megjósolni, milyen kölcsönhatásba lépnek adott gének egymással, és ez milyen következményekkel jár majd.

A kiszámíthatatlan molekuláris sejtfolyamatok kapcsán olyan vegyületek jöhetnek létre, amelyek például allergiát, vagy egyéb betegségeket is okozhatnak, egyelőre nem lehetséges lemodellezni a valós eljárás körülményeit, így azt sem lehet tudni, milyen negatív kimenetele lehet egy beavatkozásnak. Természetesen a laboratóriumi körülmények között végzett kísérleteknél nagyon kicsi az esélye, hogy genetikai szennyeződés jön létre, amely a természetbe kikerülve károkat okoz a vadon élő populációban, de nem zárható ki ennek a veszélye sem. Kubinyi a génmódosítást az atomenergiához hasonlította, amelynek szintén számtalan előnye van, és rendkívül biztonságosnak mondható, olykor mégis előfordulnak balesetek, amelyek előre nem látott következményekkel járnak.

Ugyanakkor a génmódosítás kapcsán számos pozitív eredményről is tudni lehet. Az eljárás segítségével például a baromfi embriók nemi fejlődését is befolyásolhatják majd, így a genetikailag hímnek születendő csirkéket még a tojásban tyúkká tudják majd változtatni. Ez azért fontos, mert kereskedelmi célú tojásiparban a becslések szerint évente mintegy 6 milliárd hím csibét ölnek le, közvetlenül kikelésük után, mivel azok nem tudnak tojást rakni, és túl sok időbe telik, hogy a húsukat értékesíteni lehessen. 2022 óta egyébként Németországban és Franciaországban is tilos a hím csibék ledarálása, illetve elgázosítása.

(Borítókép: Getty Images/boonchai wedmakawand)