Annyira tökéletes egy naprendszer matematikailag, hogy érdemes ott idegen technológiát keresni

2024 / 03 / 03 / Felkai Ádám
Annyira tökéletes egy naprendszer matematikailag, hogy érdemes ott idegen technológiát keresni
A keresés egyre több műszerrel folyik a technoszignatúrák után ebben a különösen tökéletes rendszerben.

A tavalyi év második felében a csillagászok érdekes felfedezést tettek: tőlünk 100 fényévnyi távolságra azonosítottak egy csillagrendszert, amelyben hat szub-Neptunusz planéta (olyan exobolygó, amelyek kisebbek, mint a Neptunusz, de nagyobbak, mint a Föld – általában 1,5 és 2,5 földátmérő közötti méretűek) kering a csillaga körül matematikailag hibátlan pályákon. Ez a matematikai pontosság elbűvölte azt a tudományos közösséget is, akik a fejlett földönkívüli civilizációk jeleit keresik a “technoszignatúrák” (technológiai lenyomatok) formájában – számol be róla a Space.com.

A HD 110067 sajátos elrendezése kiváló lehetőséget kínál a rendszerből esetlegesen kisugárzó technológiai jelek észlelésére. Steve Croft, aki a Kaliforniai Egyetem, Berkeley Breakthrough Listen programjának a rádiócsillagásza, elmondta, hogy mivel a saját Naprendszerünk olyan rádióhullámokat bocsát ki, amelyek távolról is észlelhetők, így elképzelhető, hogy egy hasonló, technológiát használó civilizáció az HD 110067 rendszerben is kommunikációs reléket használhat a bolygók közötti kapcsolattartásra.

Magyarán ahogyan mi itt a Földön különböző technológiákat (például műholdakat) használunk a kommunikációra, amelyek rádióhullámok segítségével képesek információt továbbítani nagy távolságokra, egy másik fejlett civilizáció is használhat hasonló módszereket az űrben lévő több bolygójuk közötti kommunikációra. Tehát, ha létezik egy ilyen civilizáció az HD 110067 rendszerben, akkor lehetséges, hogy rádióhullámok segítségével kommunikálnak egymás között, amit mi, a megfelelő technológiával, észlelhetünk és tanulmányozhatunk innen a Földről.

Croft és csapata a nyugat-virginiai Green Bank Telescope-ot (GBT), a világ legnagyobb irányítható teleszkópját vetette be. A csapat módszerének a lényege az volt, hogy olyan jeleket azonosítsanak, amelyek csak akkor jelennek meg, amikor a teleszkópok az HD 110067 rendszer felé irányulnak, és máskor nem észlelhetőek. Ez egyértelmű jele lenne annak, hogy az adott jelzés nem természetes eredetű, hanem valamilyen idegen technológia műve. Azonban itt jön a nehézség: meg kell különböztetni ezeket a potenciális technoszignatúrákat a természetes kozmikus rádióhullámoktól és a Föld saját technológiai zajától, mint amilyenek például a mobiltelefonok és műholdak által kibocsátott jelek.

Ez a feladat különösen bonyolult, mert a világűr tele van különféle rádióhullámokkal, amelyek a csillagokból, galaxisokból vagy akár a kozmikus háttérsugárzásból származnak. Ezek a természetes jelek gyakran hasonlóak lehetnek azokhoz a jelekhez, amelyeket egy fejlett civilizáció eszközei bocsátanának ki. Ráadásul tehát a Földön is rengeteg az olyan technológiai eszköz (például a mobiltelefonok, Wi-Fi hálózatok, műholdak), amelyek állandóan rádióhullámokat sugároznak, ami szintén nehezíti a keresést, mivel ezek a jelek “elnyomhatják” vagy összekeveredhetnek az esetleges idegen jelekkel.

Tehát, bár az a cél, hogy olyan jeleket találjunk, amelyek csak akkor jelennek meg, amikor a figyelmünket az HD 110067 rendszerre irányítjuk, és máskor nem, a valódi kihívás az, hogy kiszűrjük ezeket a jeleket a természetes és ember által keltett rádióhullámok sokaságából. Ez igényel rendkívül érzékeny műszereket és összetett analitikai módszereket, hogy megbizonyosodjunk arról, egy adott jel valóban egy idegen civilizáció technológiájának a lenyomata. Ehhez társul, hogy valójában azt sem tudjuk precedens hiányában, hogy miként is festene egy földönkívüli kommunikációs jel. A helyzet tehát nehezebb, mint a közmondásos tűt megtalálni a szénakazalban – amint Croft fogalmazott:

“Hozzá kell tennem, nem tudjuk, hogy vannak-e tűk a szénakazalban. Sőt azt sem igazán tudjuk, hogy nézhetnek ki ezek a tűk.”

Bár a kutatás kezdeti szakasza nem talált bizonyítékot idegen technológiára, ez nem jelenti azt, hogy a rendszerben biztosan nincsenek is technoszignatúrák, mivel nem zárható ki, hogy léteznek olyan jelek vagy technológiák, amiket a jelenlegi módszereinkkel vagy eszközeinkkel nem vagyunk képesek észlelni.

A kutatás tehát folytatódik, és a tudósok tovább finomítják a bolygók méretének és tömegének mérését különféle eszközökkel, mint például az Európai Űrügynökség CHEOPS teleszkópja, valamint a HARPS-N és CARMENES spektrométerek Spanyolországban. Ezek az eszközök segítenek pontosabban meghatározni a bolygók méreteit, tömegét, ami fontos információkat szolgáltat a bolygók kémiai összetételéről és a rendszer kialakulásának a történetéről.

Mindez az információ pedig bővíti a tudásunkat a rendszer szerkezetéről és összetételéről, ami új ötleteket adhat arra vonatkozóan, hogy hol és hogyan érdemes keresni a technoszignatúrákat. Például, ha egy bolygó kémiai összetétele arra utal, hogy alkalmas lehet élet (és így esetleg technológia) támogatására, az prioritássá teheti azt a további kutatásokban.

Arra a kérdésre, hogy mikor találunk idegen technológiát, Croft a következő választ adta:

“Néha az emberek azt kérdezik tőlem, hogy mennyi esélye van a sikerre a következő 10 évben? A válaszom erre a következő: Nos, azt nem tudom, de jobbak, mint az elmúlt 10 évben, mert a keresésünk folyamatosan fejlődik.”

(Kép: Egy narancssárga csillag körül hat bolygó kering, mindegyik más színű. Pályáikat fehér körök jelölik ki. A hat bolygó harmonikus ritmusban kering a központi csillag, az HD 110067 körül, forrás: Thibaut Roger/NCCR PlanetS, CC BY-NC-SA 4.0)


Furcsa üzenetet sugárzott a NASA a Vénuszra
Furcsa üzenetet sugárzott a NASA a Vénuszra
"Ki nem állhatom az esőt" - többek között ez volt az üzenet tartalma, amelyet az űrügynökség Deep Space Network hálózatán küldtek a Vénuszra.
Már készítik a Super Heavy rakétát a Starship közelgő tesztjére
Már készítik a Super Heavy rakétát a Starship közelgő tesztjére
A leendő marsrakétát hamarosan ötödik alkalommal is tesztelik.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.