A "Végső kísérlet" nevű vállalkozás célja az volt, hogy "lezárja a Föld formájáról folyó vitát", amelyre "mindkét oldal szerint" a legjobb módszer az, ha ellenőrzik, hogy valóban létezik-e az "éjféli nap" a sarkokon. A déli sarkon ugyanis ősszel kel fel a Nap, és csak tavasszal nyugszik le, az északin fordítva, de rövidebb ideig a sarkköröknél magasabb szélességi fokokon is megfigyelhető ugyanez. A magyarázat, amint azt a legtöbben rögtön tudják, hogy a Föld forgási tengelye nem merőleges a keringési síkjára.
Az, hogy mindez hogyan függ össze azzal, hogy a bolygónk lapos-e vagy sem, már eggyel nehezebb kérdés,
hiszen, ahogyan azt a Gizmodo cikke is kiemeli, a nappalok és az éjszakák váltakozását sem lenne könnyű megmagyarázni akkor, ha a Földet egy papírlapként vagy sakktáblaként képzelnénk el. Az amerikai New Hampshire-i Egyetem 2021-es felmérése szerint ezzel együtt az USA lakosainak a tíz százaléka úgy gondolja, hogy a Föld lapos. Ha ez nem lenne elég, a megkérdezettek nyolcvanhárom százaléka gondolja csak azt, hogy a bolygó a Nap körül forog, hetvenöt százaléka, hogy a lakóhelyünk évmilliárdok óta létezik. A laposföld-hívők és a bizonytalanok aránya lényegesen magasabb volt a Donald Trumpot támogatók, illetve a fiatalabbak, különösen az Y és a Z generációk tagjai között.
Hogy egy ilyen expedíció híre mennyire tudja meggyőzni őket arról, hogy tévednek, nagy kérdés - hiszen aki szembe megy a tudósok alkotta konszenzussal, az valószínűleg negyvennyolc túrázóról is ki tudja találni, hogy miért nem szavahihetőek. Pedig elég lenne csak kinézniük egy repülőgép ablakán a horizont görbületét keresve, vagy megkérdezniük egy elég távol élő ismerősüket, hogy náluk épp világos van, vagy sötét.
(Borítókép: Sebnem Coskun/Anadolu via Getty Images)