Seebeck-hatásnak azt a jelenséget hívjuk, melynek során két különböző fémet két különböző hőmérsékletű ponton összekapcsolva a kapcsolódási pontok között elektromos feszültség keletkezik. (Ezt kevésbé ismerjük a hétköznapokból, mint a fordítottját, a Peltier-hatást, melyet autók italtartóiban vagy hűtőtáskákban szokás alkalmazni egyszerű, mozgó alkatrészeket nem igénylő hűtésre.)

A Seebeck-effektusra alapozott elektromos energia-termelés elvi lehetősége eddig is ismeretes volt, de az elérhető kis teljesítmény miatt az iparban nemigen foglalkozott ezzel senki. Eddig. Most viszont a Stanford Egyetem kutatócsoportja végigszámolta, pontosan mennyi is az a kis teljesítmény, és úgy találták, mégiscsak lehet értelme akár épületek tetején, az adott épület energetikai rendszerébe kapcsoltan is a hideg és meleg felületek különbségéből közvetlenül áramot fejleszteni. Mint tanulmányuk bevezetőjében írják, az általuk kalkulált  teljesítmény már alkalmas lehet gyakorlati hasznosításra. Például éjszakai világítás energiaellátására kis teljesítményű fényforrásokkal elektromos hálózatra nem kapcsolt ingatlanokban, vagy a napsütéses órákban napelemekkel termelt energia folytonosságának éjjeli biztosítására a drága energiatároló rendszerek helyett.

A kutatók egyelőre nem készítettek prototípust, csak számítógépes szimulációval dolgozva "készítették el" az éjjel a háztetőn az épületből kisugárzott energia egy részét hasznosító eszköz modelljét. Viszont ha az általuk elviekben optimalizált rendszerben, a hősugárzás hatékonyságát megfelelő anyagok felhasználásával javítva valóban elérhető az akár 2,2 W/m2 teljesítmény, az azt jelenti, hogy pár négyzetméter tetőfelület energiatakarékos LED-lámpákkal ki tudja világítani az éjjeli sötétben is a belső tereket. A kutatók szerint ez a megoldás bizonyos körülmények között olcsóbb és üzembiztosabb lehet, mint a hagyományos módszerek a nappal napelemmel megtermelt energia éjjeli üzemre való eltárolására.