Mivel az An-225-öt gyártó ANTK Antonov kezdetben nem erősítette meg ezeket az értesüléseket, így a repülőgép-fanatikusok egy rövid ideig még reménykedtek benne, hogy a híradások tévesen keltették a gép "halálhírét", ám a délutáni órákban már Ukrajna hivatalos Twitter-csatornája és az Antonov anyavállalata, az állami kézben lévő Ukroboronprom hadiipari cég is arról írt, hogy a gép valóban elpusztult a repülőtér elleni támadásban. A hírt a Maxar Technologies által készített műholdfelvétel is alátámasztja, amelyen azt látszik, hogy a hangárban, amelyben a repülőgépet tárolták, jelentős károk keletkeztek.

Frissítés 2022.03.03: egy másik műholdfelvétel alapján ugyanakkor van rá esély, hogy a repülőgép mégis megúszhatta komolyabb károk nélkül a repülőteret ért támadást. Paul Byrne, a Washington Egyetem föld- és bolygótudományi professzora azt is kiszámolta, hogy a farka elhelyezkedése alapján az An-225 a hangárnak azon a részén állt, ami nem sérült meg a támadásban, persze erről biztosat majd csak azuátn lehet tudni, ha az Antonov munkatársai közelről is meg tudják vizsgálni a repülőt.

Frissítés 2022.03.04: egy helyszíni tudósításból azóta kiderült, hogy a repülőgép valóban szinte teljesen megsemmisült a támadásban.

Az Ukroboronprom szerint az Antonov An-225 a körülmények meglehetősen szerencsétlen összjátéka miatt semmisült meg, ugyanis a gépen éppen felújítási munkálatokat végeztek, aminek során az egyik hajtóművét is szétszedték, így pedig nem tudott időben felszállni. "A megszállók tönkretették a repülőgépet, de a közös álmunkat nem fogják tudni elpusztítani. A helyreállítás a becslések szerint több mint hárommilliárd dollárba fog kerülni és több mint öt évet vesz igénybe" - írta a cég honlapja, akik azt is leszögezték, hogy ennek költségeit Oroszországon fogják behajtani.

Az Antonov An-225 Mriját 1985-ben kezdte el tervezni az Antonov-tervezőiroda, akik lényegében az An-124-et alakították át úgy, hogy az alkalmas legyen a szovjet űrrepülőgép, a Buran és az azt a magasba emelő Enyergija hordozórakéta részegységeinek szállítására. Mivel alkalmasnak kellett lennie arra, hogy egy komplett űrrepülőgépet is képes legyen a tetejére szerelve szállítani, így a mérnökök Viktor Tolmacsov vezetésével számos módosítást eszközöltek a hatalmas gépen: a függőleges vezérsíkot kettéválasztották, hogy elég helyet hagyjanak a Burannak, az Ivcsenko-Progressz D–18T hajtóművek számát négyről hatra emelték, és a repülőgép összesen 32 kereket kapott, aminek köszönhetően más Antonov-gépekhez hasonlóan olyan repülőtereken is képes volt leszállni, ahol nem volt aszfaltozott kifutópálya.

Hogy a repülőgép tömegét csökkentsék, a tervezőknek azt a döntést is meg kellett hozniuk, hogy az An-225 raktere hátul nem volt nyitható, a repülőgépbe az orrát felhajtva lehetett ki- és bepakolni. A gép méreteire jellemző, hogy a 44 méter hosszú raktérbe egy külön darut is szereltek a rakomány mozgatásához. Különösen nagy méretei miatt az An-225 tervezőinek számos újító megoldással is elő kellett állniuk, a futóműveit például úgy tervezték meg, hogy az első két pár mellett a leghátsók is elfordíthatóak legyenek, így a repülőgép meglepően könnyen tudott navigálni kisebb repülőtereken is.

A Mrija 1988. december 21-én emelkedett először a magasba Kijevben, 84 méteres hosszával és 88,4 méteres szárnyfesztávolságával pedig ebben az időben messze a világ legnagyobb repülőgépének számított. Bár a Stratolaunch megépítése óta a fesztávolságban már nem számított rekordernek, a legnagyobb felszállósúlyban a mai napig verhetetlennek bizonyult: az An-225 maximális felszállósúlya 640 tonna volt, és egyszerre 250 tonnányi hasznos terhet tudott szállítani. Nem csoda, hogy a valaha repülőgéppel szállított legnehezebb rakomány, és a legnehezebb rakománytétel rekordját is az An-225 tartja, de például a valaha repülővel szállított leghosszabb rakomány fuvarozása is a Mrijához kapcsolódik - utóbbi egyébként egy szélturbina lapátja volt, ami egész pontosan 42,1 méter hosszú volt.

Bár az An-225-öt kifejezetten arra tervezték, hogy a Buran űrrepülőgépet szállítsa, eredeti funkcióját nem sokáig tölthette be: az amerikai űrsiklókról mintázott űreszköz mindössze egyszer, 1988. november 15-én emelkedett a magasba, a Szovjetunió összeomlása után pedig a programot 1992-ben végleg leállították. Ezután az An-225 is jó időre hangárba került, azonban a '90-es évek végétől egyre nagyobb igény kezdett mutatkozni az egyedülálló kapacitására - a Mrija a következő évtizedekben gyakran szállított utánpótlást az amerikai hadseregnek, a 2010-es haiti földrengés után segélyszállítmányokat vitt a Karibi-térségbe, az utóbbi években pedig főként a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos felszerelések szállítására használták. A gép 2019-től kezdve nagyobb felújításon esett keresztül, amelynek során új hajtóművezérlő-rendszert kapott, a munkálatok végeztével pedig 2020 márciusában állt újra csatasorba.

A cikkhez felhasznált források: Jalopnik, Wikipedia 1, 2, CNN, Spark

(Fotó: Muhammed Enes Yildirim/Anadolu Agency via Getty Images, aviation-images.com/Universal Images Group via Getty Images, Master Sgt. Dave Casey/Wikimedia Commons, Vasiliy Koba/Wikimedia Commons, Pavel Vanka/Flickr, Kārlis Dambrāns/Flickr, Dylan Agbagni/Flickr)

Kevlar–E – az ukrán páncélozott harcjármű prototípus, amelyet Harkivban most élesben is bevetnek Egyetlen példány létezik a járműből, és a közösségi médiára feltöltött videók szerint ez most csatlakozott a harcokhoz Harkivban. De az oroszok is vetnek be prototípusokat.