Nem tudjuk, hogyan kell túlélni az apokalipszist, de azt igen, hogy mit vegyünk fel közben

2022 / 02 / 07 / Bobák Zsófia
Nem tudjuk, hogyan kell túlélni az apokalipszist, de azt igen, hogy mit vegyünk fel közben
Egy excentrikus brit gyártó olyan anyagokból készít ruhákat, amelyek extrém körülmények között is megvédik a viselőjüket.

1959-ben Carl S. Marvel és az Illinoisi Egyetemen dolgozó kutatótársai kifejlesztettek egy olyan különleges sajátosságokkal bíró anyagot, amely később nagy karriert futott be a védőöltözékek gyártásának terén, annak ellenére, hogy eleinte nem kereskedelmi céllal kísérleteztek vele, hanem speciális és szűkkörű felhasználásra szánták. A strapabíró anyag fejlesztésével ugyanis az Egyesült Államok Légiereje bízta meg Marvelt, hogy a repülőgépeket fékező ernyőikhez kevésbé szakadó, hőnek ellenállóbb alapanyagot találjanak.

A Marvel által korábban felfedezett, többek között aromás észterekből készülő polibenzimidazol (PBI) bizonyult a megfelelő jelöltnek a feladathoz, amelyből olyan szálakat lehetett létrehozni, amelyek minden addiginál magasabb hőmérsékletet elviseltek anélkül, hogy megolvadtak vagy túlságosan szilárddá váltak volna. A PBI-vel kapcsolatos kutatásokat, amelyeket Marvel mellett Herward Vogel végzett, a DuPont is támogatta, de, mivel az anyag alkalmazási köreinek bővítéséhez és a teszteléshez nagy mennyiségű szál gyártására volt szükség, ezért más cégeket is bevontak a munkába és végül a Celanese Kutatási Vállalat nyerte el a fejlesztési jogokat.

A PBI programnak azonban nemsokára új irányt adott egy váratlan és balszerencsés esemény, ami még inkább megnövelte az extrém körülményeket is elviselő anyagok iránti igényt. 1967 január 27-én Virgil "Gus" Grissom, Ed White és Roger Chaffee, a NASA Apollo programjának résztvevői, életüket vesztették, mikor egy teszt folyamán tűz ütött ki az Apollo modul kabinjában. A vizsgálatok során megállapították, hogy a kabin felépítése számos olyan biztonsági kockázatot rejtett, ami a halálos eseményhez vezetett (magát a tüzet valószínűleg egy rövidzárlatos vezeték indította el) - a tiszta oxigénből álló kabinlégkör, a gyúlékony nejlon anyagok és a nehezen nyitható ajtó mellett a nem megfelelő védelmet nyújtó űrhajósruhák is szerepet játszottak abban, hogy a három asztronauta nem élte túl a balesetet.

A NASA ezután kérte fel Dr. Marvelt, Dr. Vogelt és a Celanese Kutatási Vállalatot, hogy a polibenzimidazol anyagból olyan, a teflonnál is hatékonyabb tűzálló szövetet készítsenek, amely az űrhajósok életét megmentheti balszerencsés szituációkban. A ruházat mellett az űrhajók védelmét is ezzel a bevonattal segítették elő, többek között a Skylab űrállomást is ez védte meg a teljes megsemmisüléstől, mikor nem egészen jól kontrollált módon a Földre zuhant. Miután 1983-ban kereskedelmi forgalomban is elérhetővé vált, a PBI-t hamarosan széles körben alkalmazni kezdték különböző termékek gyártására, amelyek a tűzoltóruháktól kezdve a kötelekig sokféle formában megjelentek.

A polibenzimidazol szövetek amellett, hogy nincs meghatározott olvadáspontjuk és többszáz Celsius-fokos hőmérsékletnek való kitettség után is szilárdak, de egyúttal flexibilisek és használhatóak maradnak, a savak maró hatásának is ellenállnak és kényelmesebb a viseletük, mint sok más szintetikus polimeré. Ennél fogva a belőlük készült ruházat minden olyan tulajdonsággal rendelkezik, amely ideálissá teszi a védőöltözet szerepére egy bekövetkező apokalipszis esetén, legalábbis egy brit ruhagyártó elképzelése szerint.

A Vollebak teljes kollekciója a különlegesebbnél különlegesebb szövetek használatára épül, amelyek nem egyszer olyan alapanyagokból készülnek, amelyeket eredetileg nem éppen hétköznapi alkalmazásra terveztek. A cég azonban nem riad vissza az enyhe túlzásoktól, sem az anyaghasználatot, sem a marketinget illetően, így piacra dobták már korábban a leselejtezett golyóálló mellényekből és tűzoltóruhából összeállított Szemét Pulóvert, az Ötzi, a jégember által inspirált, algából és eukaliptuszból készült, komposztálható Alga Pólót, az olajfúró tornyokon használt kötelek anyagából álló Elpusztíthatatlan Kabátot és most a legújabbat a sorban, az Apokalipszis Dzsekit.

Az Apokalipszis Dzseki a polibenzimidazol mellett para-aramidot és antisztatikus hatású anyagokat tartalmaz, akár 1300 Celsius-fokos hőmérsékletnek is ellenáll, rendkívüli a szakítószilárdsága, nem, vagy kevésbé tesznek benne kárt a vegyszerek és emellett nem repedezik meg extrém körülmények közötti alkalmazás esetén sem. A Vollebak ezenkívül a formatervezés során is odafigyelt a minél praktikusabb kialakítására, 23 zsebbel, ebből számos belső zsebbel, amelyek mérete 60*15 centiméteres is lehet, valamint extra nagy, a Légierő számára az 1950-es években tervezett dizájn szerint kialakított kapucnival látta el a terméket. A kabát nem kifejezetten visszafogott ára (1145 euró, 406 000 forint), szerény külsővel párosul, egyelőre csak barna színben kapható, ami pont megfelelő a rejtőködéshez.

Ha a zombiapokalipszis vagy egy nukleáris világégés el is kerüli az emberiséget a közeljövőben, a dzseki akkor is jól használható azok számára, akik sokat tartózkodnak odakint (a ruházat hálózsákká alakítható), szükségük van a nagyon strapabíró ruhákra vagy egyszerűen szeretik az extrém öltözékeket.

"Nem tudjuk előre jelezni a jövőt, de fel tudunk rá készülni. Ahogy az amerikai CDC 2021-es jelentésében írják: 'Ha felkészültél a zombiapokalipszisre, akkor lényegében mindenre fel vagy készülve.'"

- fogalmazza meg a dzseki lényegét a Vollebak, aki a termékkel bemutatja, hogyan lesz egy egészen speciális célokra szánt, vagy tragédiák által inspirált alapanyagból fogyasztói luxuscikk.

(Yankodesign Fotó: Vollebak, NASA)

Ide kellene elbújnunk a túlélésünk érdekében, ha beüt az apokalipszis Egy friss tanulmány készítői öt olyan országot találtak, amelyek afféle védőhálót jelenthetnének civilizációnk esetleges összeomlása esetén.  


Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
A virtuális valóság ebben az iparágban például már nem is annyira virtuális.
Búcsút inthetünk a magánszférának? Egy harvardi tanulmány szerint igen
Búcsút inthetünk a magánszférának? Egy harvardi tanulmány szerint igen
Harvardi diákok kipróbálták, hogy mire képesek az okosszemüvegek, a nagy nyelvi modellek és bizonyos internetes adatbázisok együtt - az eredmények szerint az emberek neve, telefonszáma, lakcíme, de ennél akár sokkal személyesebb adataik is pillanatok alatt megjeleníthetőek az okosszemüvegek segítségével.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.