Az áramellátás manapság már az egyik legalapvetőbb szolgáltatás az emberek számára, ami nélkül nehezen boldogulnánk, hiszen már egy rövid ideig tartó áramszünet is problémákat okozhat: nem tudjuk használni a mikrót, nézni a tévét és ha lemerül a telefon vagy laptop akkumulátora, a sok szempontból létfontosságú internettől is el vagyunk vágva. Az áram olyan, mint a csapból folyó víz, vagy kis túlzással, mint a levegő, azaz mindig szükségünk van rá és számítunk is arra, hogy gond nélkül hozzájutunk.
De tudjuk-e, hogy valójában hogyan is működik az infrastruktúra, hogyan jut el az erőművekből az otthonunkig az áram?
Az E.ON által a magyar lakosság körében végzett felmérés eredményei szerint a válaszadók nagy része bevallottan nincs egészen tisztában a folyamattal - 46% nyilatkozott úgy, hogy nem igazán ismeri a procedúrát, 20% pedig elismerte, hogy egyáltalán nem tudja, hogyan működik az áramellátói rendszer az elejétől a végéig. Pedig a kutatás megállapítása alapján a lakosság az energiaellátásra nem is annyira szolgáltatásként, hanem az élet alapfeltételeként, a mindennapokhoz nélkülözhetetlen szükségletként tekint.
Az E.ON ezért készítette el azt az ismeretterjesztő sorozatát, amelynek első részéből kiderült, hogyan zajlik a folyamat és Papp Gergely kalauzolásával betekintést nyújt a hálózati rendszer üzemelésének rejtélyeibe, többek között a transzformátorok szerepét is megismerhetjük és az “állomások lelkét” testközelből láthatjuk.
A transzformátor teszi lehetővé az áram nagy távolságokra való eljuttatását és ez a kulcsfontosságú összetevő magyar mérnökök munkájának eredményeképpen született az 1880-as években. Ekkor dolgozta ki Bláthy Ottó és Zipernowsky Károly a Gaulard és Gibbs által szabadalmaztatott vasmagos transzformátorának hatékonyabb, zárt kialakítású változatát, majd Déri Miksa ötlete alapján a korábban alkalmazott soros kötés helyett áttértek a párhuzamos kapcsolásra és ezt az új változatot szabadalmaztatták 1885-ben. Ekkor használták első ízben a transzformátor kifejezést is. A rendszert még abban az évben be is mutatták a nagyközönség előtt a Magyar Országos Kiállításon, ahol a megvilágítást már az úttörő módszerrel biztosították, majd a berendezés világhódító útra indult ZBD-modell néven elhíresülve.
A transzformátor mellett sok más fontos összetevő is hozzájárul a modern áramellátó rendszerek működéséhez: az E.ON magyarországi közcélú hálózata például összesen 88 ezer kilométer hosszú, azaz körülbelül kétszer körbeérné az egyenlítőt.
(Fotó: E.ON, Angelses/Pixabay)