Száraz, mint a Szahara. Vagyis mint a Szahara általában, mert szeptemberben a sivatagot olyan áradások öntötték el, amilyenekre nem nagyon volt példa eddig, és a homokos tájakon lenyűgöző kék lagúnák sarjadtak elő – írja a Daily Mail. Az áradásuk különösen súlyosan érintették Délkelet-Marokkót, ami egyébként a Föld egyik legszárazabb régiója. Az olyan területeken, mint Tata, ahol évente általában kevesebb, mint 250 milliméter csapadék esik, két nap alatt több eső zúdult, mint máskor egy egész év alatt. A Rabattól körülbelül 450 kilométerre délre fekvő Tagounite faluban mindössze 24 óra leforgása alatt több mint 100 milliméter esőt mértek.

A NASA műholdfelvételei lenyűgöző képeket rögzítettek az Iriqui-tóról is, amely egy, Zagora és Tata közötti száraz tómeder, és amely 50 év után most telt meg újra. A pálmafák víz alá kerültek, az ismerős homokdűnékkel teli tájat pedig tavak pettyezették. A helyiek és turisták egyaránt elámultak a változáson, a járművek pedig tócsák között haladtak az olyan városokban, mint Merzouga.

A meteorológusok szerint a heves esőzéseket extratrópusi viharok okozták, amelyek a térség éghajlati változásainak lehetnek a jelei. Houssine Youabeb, a marokkói meteorológiai főigazgatóság munkatársa elmondta, hogy a megnövekedett páratartalom gyakoribb viharokat idézhet elő, és az elkövetkező években tovább változtathatja az időjárási mintákat.

Ez az özönvíz hat egymást követő száraz év után érkezett, amely komolyan sújtotta Marokkót, és sok gazdát kényszerített arra, hogy még a földjeit is elhagyja. Az aszály annyira súlyos volt eddig, hogy a falvakat és városokat szigorú vízkorlátozásokra kötelezték. A közelmúltbeli esőzéseknek hála azonban a sivatagi közösségek számára kulcsfontosságú mélyföldi víztározók egy része ismét feltöltődhet. A gátakkal szabályozott tározók is rekordsebességgel telnek meg. Sajnos azonban az esőzések sem csak pozitív hatással jártak: az extrém időjárás jelentős károkat is okozott, különösen a mezőgazdasági területeken, és több mint 20 ember vesztette életét Marokkóban és Algériában. A marokkói kormány sürgősségi segélyalapokat különített el az érintett területek támogatására – ez utóbbiak egy része ráadásul még mindig nem tért magához a tavalyi földrengést követően.

Kérdéses még a hosszútávú hatás is, a mostani esőzés tehát a károk mellett azért enyhülést jelentett, de azt nem tudni, mi lesz a jövőben a marokkói vízválság megoldása. Ennek oka, hogy az éghajlati minták alakulása miatt a jövőben még kiszámíthatatlanabb és intenzívebb időjárási eseményekre lehet számítani.