Aszteroidákat esznek majd a jövő űrhajósai

2024 / 10 / 06 / Felkai Ádám
Aszteroidákat esznek majd a jövő űrhajósai
Jó étvágyat kívánunk hozzá!

Mit esznek az űrhajósok? Aszteroidát. Ez az óvodás logika a jövőben akár igaz is lehet. Persze az égitesteket a kozmosz felderítői nem nyersen rágcsálják majd el – az univerzumrengető kulináris élvezethez kell némi baci is. Az eredmény pedig olyan lesz, mint egy fincsi turmix vagy joghurt – így az ígéretek legalábbis a New Scientist cikke szerint.

Na de miért kell egyáltalán megenni az aszteroidákat, az ég szerelmére!

A választ a hosszú távú űrmissziók rejtik, ahol jól meg kell fontolni miből és mennyit csomagolnak az útra. Joshua Pearce, az Ontariói Nyugati Egyetem kutatója és csapata épp azért azt vizsgálja, hogy a szállítási terheket enyhítendő nagyot lehetne spórolni a kaján, ha a baktériumok képesek lennének az aszteroidákban található széntartalmú vegyületeket ehető táplálékká alakítani.

Bár a kutatócsoport ezt még nem tesztelte valódi aszteroidákon, hasonló kísérleteket már végeztek olyan baktériumokkal, amelyek szénben gazdag anyagokat, például katonai adagcsomagok műanyagjait bontják le. A folyamat során a műanyagot oxigén nélkül hevítik, ezt pirolízisnek nevezik, majd a keletkező anyagot szénnel táplálkozó baktériumokkal etetik meg. Pearce szerint a folyamat bomlástermékei meglepően hasonlóak az aszteroidákban található szénvegyületekhez. Szerinte tehát ez a módszer működhet az űrben is.

A bakteriális lebontás eredménye egy olyan anyag, amelyet Pearce egy “karamell turmixhoz” hasonlít. Csapatával kísérleteztek az anyag szárításával is, hogy joghurtszerű terméket vagy akár port hozzanak létre. Bár az anyag szokatlan kinézetű, Pearce állítja, hogy táplálkozás szempontjából ideális az emberek számára.

“Szinte tökéletes étel.”

– mondja, hiszen ez a kulimász nagyjából egyenlő mértékben tartalmaz fehérjét, szénhidrátot és zsírt.

Kérdés persze, hogy mennyire lehet jóllakni egy aszteroidával. Válasz pedig erre is van: egy Bennuhoz hasonló méretű aszteroida (ez az, amit a NASA 2020-ban látogatott meg), akár 600 és 17 000 űrhajós számára biztosíthatna élelmet egy évre. Ennek megvalósításához azonban nagyméretű berendezésekre lenne szükség az űrben, ami Pearce szerint is hátránya az elképzelésnek.

A technológiai nehézségek ellenére a kutatók tovább haladnak a tervekkel, és a következőkben már tesztelni fogják a módszert szénnel és meteoritokkal. Bár az ötlet még tehát erősen kísérleti stádiumban van, Pearce és más kutatók úgy vélik, hogy mindez utat nyithat a fenntarthatóbb élelmiszerforrások felé az űrkutatásban.

(Egy tányérnyi csemege a Ryugu aszteroidáról, forrás: JAXA)


Egyre több tudós véli úgy, új fizikára lenne szükség
Egyre több tudós véli úgy, új fizikára lenne szükség
A világegyetemünk kialakulásával kapcsolatos legújabb felfedezések miatt a szakemberek szerint egyre inkább szükség lenne arra, hogy felül kell vizsgálnunk a jelenlegi fizikai alapelveinket. A változás komoly hatással lehet arra, amit a jövő fizikus hallgatóinak tanítanak világszerte.
Visszatérés a tett helyszínére az első sikeres aszteroidaeltérítő misszió folytatásában
Visszatérés a tett helyszínére az első sikeres aszteroidaeltérítő misszió folytatásában
A DART misszió során kimozdíttak pályájáról egy aszteroidát. A küldetés azonban még közel sem ért véget. A második felvonásban a szondához magyar szakértők kalibrálják a kamerákat.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.