Átadták a 2020 évi fizikai Nobel-díjat, a világok pusztítójának kutatásáért

2020 / 10 / 07 / Justin Viktor
Átadták a 2020 évi fizikai Nobel-díjat, a világok pusztítójának kutatásáért
Hárman kapták meg az idei fizikai Nobel-díjat, egy olyan szörnyeteg kutatásáért, melyet a legendásan határtalan emberi fantázia vagy képzelőerő is csak nehezen és részleteiben képes megragadni. Ahol megjelenik a világegyetemben, ott minden ismert természeti törvény a hatályát veszti.

Fekete lyukak és a Tejút sötét titka

Az idei fizikai Nobel-díj egyik felét Roger Penrose kapta azért a felfedezésért, miszerint az általános relativitáselmélet szilárdan előrejelzi a fekete lyukak kialakulását. A díj másik felét Reinhard Genzel és Andrea Ghez közösen kapták, egy galaxisunk közepén található szupermasszív, sűrű égitest felfedezéséért.

Mindhárom díjazott valamely formában azokat a fekete lyukakat kutatta, melyek az univerzum egyik legegzotikusabb jelenségének számítanak. Roger Penrose kimutatta, hogy az általános relativitáselmélet fekete lyukak kialakulásához vezet, Reinhard Genzel és Andrea Ghez felfedezték, hogy egy láthatatlan és rendkívül masszív égitest irányítja a galaxisunk középpontjában álló csillagok keringését. Erre a jelenségre egy szupermasszív fekete lyuk létezése az egyetlen jelenleg ismert magyarázat.

Einstein szkepszise

Roger Penrose ötletes matematikai módszerekkel bizonyította, hogy a fekete lyukak Albert Einstein általános relativitáselméletének közvetlen következményei.

Einstein maga nem hitte, hogy valóban léteznek fekete lyukak, ezek a szupersúlyos szörnyetegek, amelyek mindent fogságba ejtenek, ami beléjük kerül. Innen semmi sem menekülhet, még a fény sem.

Penrose 1965 januárjában, tíz évvel Einstein halála után bizonyította be, hogy valóban létrejöhetnek a fekete lyukak, és részletesen le is írta őket:

“A fekete lyukak szívében olyan szingularitás rejlik, melyben a természet összes ismert törvénye megszűnik" - írta.

Úttörő cikkét mindmáig az általános relativitáselmélethez írt legfontosabb hozzájárulásnak tekintik Albert Einstein munkássága óta.

A Tejút közepének szörnyetege

Reinhard Genzel és Andrea Ghez egy-egy csillagászcsoportot vezetnek, melyek mindegyike az 1990-es évek eleje óta a Sagittarius A* (Nyilas A*) nevű régióra koncentrál galaxisunk középpontjában. A Tejút közepéhez legközelebb eső, legfényesebb csillagok keringését egyre növekvő pontossággal térképezték fel.

A két csoport mérései egybeesnek, és mindkettő egy rendkívül súlyos, láthatatlan égitestet talált, mely magához húzza a csillagok tömegeit, amitől azok szédítő sebességű táncba kezdenek. Körülbelül négymillió naptömeg csomósodik egy olyan régióban, amely nem nagyobb, mint a Naprendszerünk.

Genzel és Ghez a világ legnagyobb távcsöveinek felhasználásával dolgozta ki annak módszerét, hogy átláthassunk a hatalmas csillagközi gáz- és porfelhőkön át, a Tejútrendszer közepéig. Végsőkig feszítve a technológia határait, létrehozták annak technikáit, hogy ellensúlyozzák a Föld légköre okozta torzulásokat, egyedi műszereket építettek és hosszú távú kutatások mellett kötelezték el magukat. Úttörő munkájuk az eddigi legmeggyőzőbb bizonyítékkal szolgált a Tejútrendszer közepén lévő szupermasszív fekete lyukról.

„Az idei díjazottak felfedezései új utat nyitottak a sűrű és szupermasszív égitestek tanulmányozásában. Ezek az egzotikus objektumok még mindig rengeteg kérdést vetnek fel, melyek válaszokat érdemelnek és motiválják a jövőbeni kutatásokat. Nem csupán a belső szerkezetükre vonatkozó kérdések fontosak, hanem a gravitáció elméletének tesztelési lehetősége szélsőséges körülmények között, egy fekete lyuk közvetlen közelében ”- mondta el David Haviland, a Nobel Fizikai Bizottságának elnöke.

A díj összege ez esetben is 10 millió svéd korona (343 millió 086 ezer 419 forint) volt.

A Nobel díjakat átadó Svéd Királyi Tudományos Akadémia független szervezet, melyet 1739-ben alapítottak, általános célja a tudomány népszerűsítése és a társadalomra gyakorolt hatásának erősítése. Az Akadémia különös felelősséget vállal a természettudományokért és a matematikáért, de igyekszik elősegíteni a különféle tudományterületek közötti eszmecserét is.

(Forrás: IFLS Kép: Johan Jarnestad / The Royal Swedish Academy of Sciences, NASA)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Kiderült: ezért változik a római üveg idővel fotonikus kristállyá
Kiderült: ezért változik a római üveg idővel fotonikus kristállyá
A 2000 évig a föld alá temetett római üveg lassanként egy különös kristállyá alakul át, amiben rendkívül furán törik meg a fény – ez a fotonikus kristály, és a kutatók végre rájöttek, hogy miért történik ez a meglepő jelenség.
Molibdenén, a legújabb egy atom vastagságú anyag, ami a grafén előnyeivel rendelkezik
Molibdenén, a legújabb egy atom vastagságú anyag, ami a grafén előnyeivel rendelkezik
A molibdénből készült molibdenén a kétdimenziós anyagok táborát erősíti és már meg is találták az egyik tökéletes felhasználási területet számára.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.