Törökország elhalászta Japán elől a leghosszabb függőhíd birtokosa címét, már ami a híd középső, fő részét illeti – jelentette be Recep Tayyip Erdoğan, a Török Köztársaság elnöke a híd átadásakor. Ez a középső rész egyébként a hídnak az a középső, fő darabja, amely a két tartótorony között található. Mint arról a CNN beszámol, a híd egyike az utóbbi idők gigantikus infrastrukturális beruházásainak, amelyeket Erdoğan az elmúlt két évtizedben előtérbe helyezett.

A hidat még 2017-ben kezdték építeni, és a munkálatokban török és dél-koreai cégek működtek együtt – a befektetett összeg pedig 2,5 milliárd dollárra rúgott. Az 1915 Canakkale nevű híd két tornya közötti távolság tehát a leghosszabb a világ függőhídjai között: 2023 méter, amely szimbolikus szám, mivel a Török Köztársaság 100 éves születésnapjára utal, amely 2023-ban lesz esedékes. Nem mellesleg 2023-ban tartják Törökországban a választásokat is, és a közvélemény kutatók mérése alapján az utóbbi időben kissé megrogyott az elnök és a pártjának a népszerűsége. Visszatérve a szimbolikus és kevésbé szimbolikus műszaki adatokhoz: a híd tornyai 318 méteresek, a híd teljes hossza pedig a felvezető viaduktokkal együtt 4,6 km. A híd neve, valamint az átadás márciusi időpontja újabb fontos dátumra utal: az első világháborúban ekkor aratott az oszmán haditengerészet győzelmet a Dardanelláknál a francia és a brit erők felett. Az 1915 Canakkale egyébként Törökországban a negyedik híd, amely Európa és Ázsia között húzódik (a másik három Isztambulban található).

Túl a sok nacionalista szimbolikán amúgy a híd nagyban megkönnyítheti az Anatólia és a Gallipoli-félsziget között közlekedők életét, mivel eddig a Dardanellákat csak egyórás kompozással lehetett átszelni, a kompra ráadásul akár öt órát is kellett várni – ehhez képest a hídon keresztül mindössze hat perc átjutni.

Erdoğan a híddal nem tett pontot a gigaberuházások végére, tavaly indult például az ennél is szédületesebb, 15 milliárd dolláros befektetés, amely összeget egy Isztambulba tervezett mesterséges csatorna szív fel – ennek célja pedig a Boszporusz tehermentesítése. A projektnek akadnak viszont hangos kritikusai is, akik az államháztartás helyzetét, környezetvédelmi aggályokat, valamint a társadalmi támogatottság hiányát vetik fel ellenérvként.

(Fotó: Sergen Sezgin/Anadolu Agency via Getty Images)