Bár a D-Wave hosszú ideje élen jár a quantum annealing, azaz kvantumalapú kihűlési módszernek nevezett, szűk szakterületen, egyre többen kérdőjelezik meg, hogy technológiájuk valóban értéket teremt-e pénzügyi értelemben – vagy csupán meglovagolják a kvantumtechnológia körüli felhajtást. Erről beszélt az egyik legutóbbi videójában Sabine Hossenfelder.

A Kerrisdale friss jelentése meglehetősen borúlátó képet fest a D-Wave üzleti és technológiai kilátásairól. A dokumentum szerint a cégnek „nincs egyértelmű útja a nyereségességhez”, „ügyfélköre nem bővül”, és egy olyan technológiát erőltet, amely szerintük „zsákutca a piacon”. A kritika középpontjában a D-Wave által alkalmazott, fentebb tehát már említett kvantumkihűlés áll – ez egy olyan kvantumszámítástechnikai megközelítés, amely elsősorban optimalizálási problémák megoldására szolgál.

A hagyományos, kapualapú kvantumszámítógépekkel szemben a kvantumkihűlésre épülő rendszerek az adott probléma legkisebb energiaigényű megoldását keresik. Bár elméletben ez hasznos lehet, a Kerrisdale szerint a klasszikus számítógépek a gyakorlatban ugyanolyan jól – sőt, esetenként jobban – képesek kezelni ezeket a feladatokat. A technológia előnyei tehát szerintük továbbra sem nyertek bizonyítást. Egy korábbi mérnök például azt nyilatkozta, hogy a kvantumelemek fő előnye inkább az, hogy „kvantumnak lehet nevezni őket” – ami főleg a marketing szempontjából hasznos.

A D-Wave a merész marketingállításaival is sokakban keltett visszatetszést. Márciusban a cég bejelentette, hogy „kvantumfölényt” ért el egy mágneses anyagok szimulációjával kapcsolatos valós probléma megoldásában. Sajtóközleményük szerint a rendszerük percek alatt végzett el egy olyan számítást, amely egy hagyományos szuperszámítógépnek akár egymillió évig is eltarthatott volna. A szakértők azonban gyorsan cáfolták ezt az állítást. A szóban forgó feladat az Ising-modellhez kapcsolódik – ez egy jól ismert fizikai probléma, amelyet a klasszikus algoritmusok már korábban is hatékonyan kezeltek. Hasonló helyzet alakult ki amúgy már 2023-ban is: akkor az IBM egy Ising-modelles kvantumeredménnyel került a címlapokra – amelyet aztán gyorsan túlszárnyalt egy klasszikus számítástechnikai megközelítés. Sokan úgy vélik, hogy a D-Wave esetében is ez lesz a forgatókönyv. Emellett a kritikusok azt is hangsúlyozzák, hogy az ilyen típusú problémák gyakorlati jelentősége csekély az elméleti kutatásokon túl.

Fontos látni, hogy nem a D-Wave az egyetlen kvantumtechnológiával foglalkozó cég, amely hasonló kritikák célpontja lett. A szektor más szereplői ellen is felmerültek súlyos vádak:

• Az IONQ-t azzal vádolták, hogy túlbecsülte kvantumeszközeinek fejlettségét.
• A Quantum Computing Inc. egy Capybara Research-jelentés célkeresztjébe került, amely szerint a cég eltúlozta NASA-val kötött megállapodásait, és megtévesztő sajtóközleményekkel próbálta felhajtani részvényei árát.
• A Rigetti Computing ellen több ügyvédi iroda is vizsgálatot indított, mivel felmerült a gyanú, hogy a vállalat félrevezette a befektetőket technológiai fejlettsége és piaci érettsége kapcsán.

Ezek az esetek arra azért elég erőteljesen rámutatnak, hogy a kvantumszámítástechnika világában gyakran hangzatosak ugyan az ígéretek, de ezekhez a tényleges eredmények nem igazán képesek felzárkózni. Ahogy egy névtelenül nyilatkozó iparági vezető és egykori kvantumfizikus fogalmazott a Kerrisdale jelentésében:

„A D-Wave butaságokat árul.”

A butaság az angol eredetiben egyébként “bullshit”-ként hangzott el – ami azért kicsit még nyomatékosabb kritika. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a Kerrisdale Capital shortolásra szakosodott cégként pénzügyileg érdekelt a D-Wave részvényeinek árfolyamcsökkenésében, tehát hasznot húzhat abból, ha kétségeket ébreszt a cég hitelességével kapcsolatban. Ez nem feltétlenül érvényteleníti a kritikákat, de mindenképpen indokolttá teszi azok módszertani és etikai vizsgálatát.

Az egyre gyakoribb vádak Hossenfelder szerint arra azért rávilágítanak, hogy mennyire fontos lenne a nagyobb átláthatóság és a realitásokon alapuló elvárások kialakítása a kvantumtechnológia területén. Bár az iparág kétségtelenül hatalmas potenciállal bír, az újítás és a spekuláció közötti határ gyakran elmosódik a hangzatos sajtónyilatkozatok és a befektetői lelkesedés közepette. Ahogy a technológia fejlődik, a befektetőknek és a közvéleménynek egyaránt érdeke, hogy a divatos kifejezések mögé pillantsanak, és konkrét, szakértők által igazolt bizonyítékokat követeljenek a teljesítményről és a ténylegesen is hasznos alkalmazhatóságról.