Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök szerint a DDG-139 azonosítójú kínai hadihajó részéről „veszélyes és szakszerűtlen” volt, hogy megközelítette a búvárokat, majd erős hanghullámokat bocsátott ki. A szonár által kiadott hang ugyanis a frekvenciájától és intenzitásáról függően szédülést, halláskárosodást, homályos látást, vagy más szervek sérülését is okozhatja, valamint a karok és lábak remegését. Ez esetben a búvárok kisebb egészségkárosodást szenvedtek, több részletet ezzel kapcsolatban az ausztrál haditengerészet nem közölt.

De mi is pontosan a szonár, és hogy hat az emberi egészségre? Christine Erbe a Curtin Egyetem Tengeri Tudományos és Technológiai Központjának igazgatójának cikkében az áll, hogy hajók óceánon való navigációhoz és a víz alatti "látáshoz" használt szonárberendezések rövid akusztikus impulzusokat vagy hangjelzéseket bocsátanak ki, majd elemzik a visszhangokat. A berendezés által fogadott visszhangok időzítésétől, amplitúdójától, fázisától és irányától függően meg lehet állapítani, mi van a víz alatt – hol helyezkedik el a tengerfenék, kanyonok falai, korallok, halak, és természetesen a hajók és tengeralattjárók helyzetéről is pontos képet kap a szonárt használó vízi jármű legénysége.

A legtöbb hajó - a kis magánhajóktól a nagy kereskedelmi tartályhajókig - használ szonárt. A halak felkutatására használt, kereskedelmi forgalomban kapható hanglokátorokhoz képest azonban a haditengerészeti szonárok jóval erősebbek. Bár az ember nem hall jól a víz alatt, a szonár közepes-magas frekvenciájú hangja számunkra is egyértelműen észlelhető. Az emberi tűréshatár nagyjából 180 dB re 1 µPa (egy mikropascal referencia-nyomáshoz viszonyított decibel, a víz alatti hangok szabványos mértékegysége), ami körülbelül egy katonai szonártól körülbelül 500 méteres távolságban tartózkodva érzékelhető. Ilyen szinteknél

az emberek a szonár hanghullámai által okozott szédülést, tájékozódási zavarokat, átmeneti memória- és koncentrációs problémákat, illetve halláskárosodást is tapasztalhatnak.

Ausztrália védelmi minisztere és miniszterelnökhelyettese, Richard Marles az üggyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Ausztrália az ENSZ tagjaként évtizedek óta járőrözik ebben a térségben, ami a nemzetközi joggal teljes összhangban van. Marles hozzátette, Ausztrália elvárja, hogy minden ország, így Kína is, professzionális és biztonságos módon működtesse a hadseregét.

A nemzetközi vizeken, Japán kizárólagos gazdasági övezetében történt esetről a kínai védelmi minisztérium hétfőn azt mondta, hogy Ausztrália állításai nincsenek összhangban a tényekkel. A minisztérium közleményében az áll, hogy a Ningbo kínai romboló megfigyelte és azonosította a Toowoombát, azonban végig biztonságos távolságot tartott tőle, és nem végzett olyan tevékenységet, amely befolyásolhatta volna az ausztrál fél búvárműveleteit. Emellett Kína felszólította Ausztráliát, hogy tartsa tiszteletben a tényeket, és hagyjon fel a Kínával szembeni meggondolatlan és felelőtlen vádaskodásokkal.

(Borítókép: United States Navy)