Az ausztráliai Monash, Swinburne és RMIT egyetemek kutatói a Nature tudományos folyóiratban számoltak be a nemrég elvégzett kísérletük eredményeiről, aminek során másodpercenként 44,2 terabit adatot tudtak továbbítani egy hagyományos, optikai kábeles hálózaton. Mindezt ráadásul nem laboratóriumi körülmények között érték el, hanem az RMIT és a Monash egyetem kampusza között kiépített hálózaton.

A kutatók a hihetetlen sebességhez egy új, úgynevezett micro-comb chipet használtak, ami 80 lézert képes egyszerre kiváltani. Az optikai távközlésben az elektromos jelet LED-ek vagy lézerek alakítják fényimpulzusokká, így tudnak az adatok hatalmas távolságokat megtenni nagyon rövid idő alatt.

Hogy legyen egy kis összehasonlítási alapunk, a 44,2 terabites sebesség nagyjából a négyszázezerszerese a magyarországi internet átlagos letöltési sebességének, amivel egyébként az igen előkelő hetedik helyet foglaljuk el világviszonylatban a Speedtest.net statisztikái szerint. Ilyen sebességgel a Netflix nagyjából 35 ezer órányi tartalmát mindössze 18 másodperc alatt tudnánk letölteni, habár ez csak egy óvatos becslés, hiszen a streamingszolgáltató arról nem közöl adatot, hogy pontosan mekkora helyet foglalnak az egyes filmjeik és sorozataik.

Dr. Bill Corocan, a kísérlet egyik vezetője szerint bár jelenleg még nincs igény ilyen sebességű adatátvitelre, a jövőben az új technológia számos iparág átalakulásához vezethet. a Monash Egyetem elektronikai és számítástechnikai tanszékének oktatója szerint a kísérletük megmutatta, hogy a már lefektetett hálózatokban még bőven van potenciál, és azok egyszerűen továbbfejleszthetőek, hogy megfeleljenek olyan kihívásoknak, mint amilyet most a koronavírus-járvány miatt megemelkedett internetes forgalom okozott. "Nem csak a Netflix, amiről szó van" - tette hozzá Corocan, aki szerint a gyorsabb internet az önvezető autóktól és a szállítmányozástól kezdve rengeteg területen fogja éreztetni a hatását, és hozzájárulhat többek között a gyógyszerészet, az oktatás, a pénzügy valamint az e-kereskedelem fejlődéséhez is.

(Rebublicworld, BBC, ScienceAlert, Borítókép: Thomas Jensen/Unsplash)