Az automatizálás évről évre nagyobb szeletet hasít ki magának a hagyományos termelési folyamatokból; a gépi munkára való áttérés az első ipari forradalommal kezdődött, amikor is az USA összes munkavállalójának hetven százaléka gazdaságokban dolgozott. Bár a technológiai újítások az élelmiszer- és feldolgozóiparban is megjelentek, akkoriban a munkavállalóknak csupán egy százalékát cserélték robotokra. A tendencia azóta sokat változott, de az igazi változások még csak most jönnek.
Már biztosan sokakban felmerült a gondolat, hogy az MI és a robotika idővel leválthatja a gyári munkásokat, a taxisofőröket, és lényegében a komplett szolgáltatóipart. Ezen feltételezések hamarosan valóra válhatnak, legalábbis a jelenlegi becslések és technológiai előrejelzések alapján. Az egyetlen dolog, ami az emberiség rendelkezésére áll, az az idő. Merthogy az MI és a robotmunkások alkalmazása ugyan folyamatosan, de meglehetősen lassan történik. Annak ellenére, hogy a Bloomberg szerint 2020-ig ötmillió munkahely megszűnhet a technológiai újítások miatt.
Az aggasztó előrejelzés ellenére a fenti számok valójában csak a munkaerőpiac töredékét jelentik. Bár a gyártósorokon már megkezdődött a dolgozók cseréje, a helyettesítő robotok fejlesztése egyelőre még rendkívül specializált és drága gépeket igényel. Vagyis az még kissé odébb van, mire a világ egyszerre láthat sokoldalú, mégis olcsó intelligens eszközöket. Szakemberek szerint a gyári munkások teljes cseréje valószínűleg az elkövetkező harminc-ötven év zenéje, de mi a helyzet az irodai dolgozókkal, például a mérnökökkel, programozókkal?
Vajon tényleg mindig kell majd valaki, aki megtervezi és beprogramozza a robotokat? Nem feltétlenül.
Jason Tanz, a WIRED magazin főszerkesztője korábbi cikkében alaposan körüljárta a témát, és az alábbi következtetést vonta le: szerinte az MI-nek köszönhetően a jövőben a gépek képesek lesznek nemcsak az önálló tanulásra, de a tervezésre is, így például a kódolást is elsajátíthatják. Hozzáteszi: a programozók idővel a robotok tanárai lesznek, csakhogy ezek a "hallgatók" korlátlan mennyiségű információt elsajátíthatnak és beépíthetik azokat saját tudástárukba. Mindez úgy hangzik, mintha valamelyik Terminátor filmbe csöppentünk volna, pedig a világ minden jel szerint ebbe az irányba halad.
Ha eltávolodunk az elméletektől, és megnézzük, milyen konkrét előrelépések történtek eddig a technológiában, érdemes a Baxter nevű robottal kezdenünk a sort, amit arra terveztek, hogy napjait az emberi munkavállalók mellett töltse, miközben minden elképzelhető feladatot megtanul. Baxter jelenleg a legintelligensebb robot a piacon, ami megmagyarázza, miért kerül huszonkétezer dollárba, azaz mintegy hétmillió-kétszázharmincnyolcezer forintba.
A Baxterhez hasonló gépek térnyerésével többé nem kellenek hosszú hónapok, vagy akár évek egy mérnöki projekt megtervezéséhez, hiszen az MI segítségével azok pillanatok alatt elkészülhetnek. Aggodalomra azért még egy jó darabig nincs ok, hiszen ahogy az automatizálás sem történik egyik napról a másikra, úgy az sem valószínű, hogy a masinák egyhamar bárkit kiütnek a nyeregből. Mindenesetre az kétségtelen, hogy ötven év múlva a munkaerőpiac közel sem lesz olyan, mint ahogy ma ismerjük.
(Fotó: Getty Images Hungary)