A héten, amint arról korábban mi is beszámoltunk, immár az amerikai képviselőházban, egy nyílt meghallgatáson került elő az UFO vagy UAP téma. Ez annyiban nem meglepő, hogy arról már korábban is szó volt, hogy a jelenség után nyomozó szervezet nagyjából egy évvel a tavaly nyári jelentés elkészítése után nyilvános is beszámol az előrehaladásról a kérdésben.

„Hozzájárultak-e az UAP megfigyelések katonai fejlesztésekhez?” – Ötven éve először beszéltek UAP-okról az amerikai képviselőházban A kék könyv projekt óta először került elő a téma a képviselőházban, és izgalmas kérdések hangzottak el, sőt kiderült az is, hogy mik voltak a titokzatos háromszögek, amelyek amerikai hadihajókat vegzáltak.

Egyelőre foglalkozzunk azzal, hogy honnan indult el ez az egész, vagyis hogyan jutottunk el odáig, hogy az UAP/UFO téma immár nem nevetség tárgya, hanem olyasvalami, amit a világ jelenleg legerősebb katonai nagyhatalma is komolyan vizsgál. Mindez azért is fontos, mert bárki, akit érdekel ez a kérdés, nem árt, ha tart némi önvizsgálatot, ugyanis nem biztos, hogy a látszatnak megfelelően tényleg a legjobb irányba haladnak a dolgok, vagyis – mondjuk így – kiderül az igazság, ami „odaát van”. Elképzelhető ugyanis, hogy lelkes aktivisták és a Pentagon némileg egymásra talált abban, hogy az események gyújtópontjában szereplő, meglehetősen kínos piszokhalom, ha lehet ne kerüljön elő a relatíve jól hangzó, UFO-ról UAP-ra brandelt szőnyeg alól. Legalábbis nagyon erősen egy ilyen kép kezd kirajzolódni a New York Post The Basement Office című műsorából, amit odalent megtekinthet bárki.

Fontos megemlíteni, hogy a The Basement Office is helyet adott korábban mind a témának, mind az azt képviselő UFO-celebeknek, és épp ezért is ennyire érdekes ez a műsor, amely ilyen értelemben szembenézés is.

Na de kezdjük az elején, vagy pontosabban térjünk oda vissza! Az események, amelyek a szóban forgó meghallgatásig vezettek, a következőképpen vették kezdetüket: két nagy és patinás újság, a The New York Times és a Politico hozott le egy-egy nagyon hasonló vezércikket a Pentagon titkos UFO-programjáról. Ez a program tehát az AATIP, de mint az feltűnt pár embernek, a problémák már a névvel megkezdődtek. A NYT Advanced Aerospace Threat Identification Program-ként oldotta fel a rövidítést, míg a Politico Advanced Aviation Threat Identification Program-ként. Habár apró a különbség, de nem elhanyagolható, pláne nem ilyen nívós lapok esetén, ennyire fontos téma kapcsán. Nem voltak rendben a dátumok sem, és azóta sem tisztázódott például, hogy a program 2007-ben, 2008-ban vagy 2009-ben indult-e. Viszont a sztori innentől nagyjából megegyezett, a pénzt a programra Harry Reid, a szenátusi többséget vezető, demokrata politikus szerezte meg. A szóban forgó pénz 22 millió dollár volt, ami manapság olyan 8 milliárd forintnak felel meg.

Az AATIP-et Luis Elizondo vezette, aki végül ennek az egész mozgalomnak az arca lett. Habár a szerepe a Pentagonnál nem volt tisztázva, de a sajtóban Elizondo úgy szerepelt, mint az AATIP feje, aki azért távozott, mert nyomozása folyamatos falakba ütközött. A témát aztán felkapta Tom DeLonge, a Blink-182 együttes alapítója, aki létrehozott egy for-profit szervezetet To The Stars Acedemy néven az UFO-témával kapcsolatban, és színpadra állította Elizondót, és több tisztviselőt is, akik amolyan UFO-celebbé nőtték ki magukat. A To the Stars-t azzal a céllal alapították, hogy „terjessze” a hitet, hogy az UFO-k egy ősrégi jelenség, amely valamiféle mély jelentéssel bír az emberi faj számára. DeLonge mellett a társalapító egy korábbi CIA tiszt, Semivan – derül ki a military.com cikkéből. Elizondo maga is a szervezet tagja, ahogy Hal Puthoff, fizikus is, aki a DIA és a CIA pszichikus távmegfigyelési programjain dolgozott az 1970-es és 1980-as években – és akinek amúgy a szcientológia egyházzal is van kapcsolata.

A színpadi műsort követték alig pár hónappal később az említett cikkek, és a lavina elindult. A narratíva az volt, és az is maradt, hogy az egész vizsgálódás elsődleges lényege az amerikai katonák biztonságának és úgy általában a nemzet védelmének a biztosítása az ismeretlen repkedő dolgoktól, legyenek is azok bármilyen eredetűek, viszont az idegen civilizáció sem zárható ki a magyarázatok közül.

A New York Post videójából azonban egy radikálisan másik kép bontakozik sajnos ki. Ezek szerint azért nem stimmelt az AATIP feloldása a rangos lapokban, mert ez a szervezet így nem is létezett. És ezért nincs is nyoma papíron sem ennek a szervezetnek, sem pedig a kapcsolatának Luis Elizondóval. Akad azonban egy másik szervezet, ami működött, pénzt kapott, és ami bizonyos szempontból hasonlított az AATIP-re, csak akadt pár igencsak jelentős eltérés. Ezt a szervezetet AAWSAP-nek nevezték, és ők kapták azt a 22 milliót, amelyet aztán szerződéses partnerként átutaltak a Robert Bigelow által alapított Bigelow Aerospace-nek. Hogy az mennyire volt kóser, hogy Reid szenátor régi barátjának, Bigelownak harcolt ki ennyi pénzt UFO-kutatásra, azt már 2017-ben is felvetette pár újságíró, de ezek a hangok az akkori, az UAP-témában tapasztalható zajban nem jutottak át az ingerküszöbön. Holott a helyzet ennél némileg rosszabb/őrültebb – az AAWSAP ugyanis nem kizárólag UFO-k után nyomozott.

A New York Post beszámol egy könyvről is (ennek megjelenését egyébként az amerikai védelmi minisztérium is engedélyezte), és ez a Skinwalkers at the Pentagon: An Insiders' Account of the Secret Government UFO Program – amelyben feltárul az AAWSAP szerepe. Ezen szervezet rövidítésének a feloldása egyébként: Advanced Aerospace Weapon System Applications Program – látszólag egy egyszerű, K&F szervezet, és a Pentagonhoz benyújtott dokumentumok is erről tanúskodnak. A könyvet hárman írták: James T. Lacatski, Colm A. Kelleher és George Knapp. Ha pedig akad a mostanáig vezető sztoriban egy szikla nagyságú körömpiszok, amiről senki sem beszél, az épp az AAWSAP.

A könyv egyik szerzője, Kelleher egyenesen azt állította egy interjúban, hogy a 2017-es NYT cikk tévesen nevezte AATIP-nek a programot, és tévesen állította azt, hogy ezt Elizondo vezette. A helyzet pedig az, hogy mind az AAWSAP létével, mind a könyvben megfogalmazott állításokkal kapcsolatban léteznek bizonyító erejű Pentagon dokumentumok, szemben az AATIP-pel és különösen Elizondo szerepével (ami egyébként ezen a ponton több mint homályos, és amire még visszatérünk).

A valóság tehát a következő: Reid szenátor kérésére 2008-ban valóban indult egy program AWSAP néven, amelyről Pentagon dokumentumok is beszámolnak. A program igazgatója a fenti könyv egyik szerzője, James Lacatski volt (az ő szerepét szintén bizonyítják dokumentumok), aki a Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) tudósaként dolgozott. A szenátort az ötlettel Lacatski kereste meg, aki szerint az UFO-jelenség valódi. Eddig tehát körülbelül azt kapjuk mint eddig, csak Elizondót cseréltük Lacatskira. A brutális különbség, hogy Lacatski nem elsősorban az UFO-témára gerjedt, hanem minden paranormális jelenségre, és az UFO-kat csak ezen „paranormális-puttony” részeként kezelte volna – éppen úgy, ahogy az X-akták forgatókönyvírói. Ebből következnek a jelenleg mindenki („ufológus”, újságíró, Pentagon) számára kínos részletek. A dolog ugyanis úgy fest, hogy fogták a pénzt, és a Skinwalker nevű birtokon elkezdtek nyomozni minden után, ami az X-aktából, az Odaátból vagy hasonló műsorokból ismerős lehet. Legyen szó vérfarkasról, a hely nevét adó „bőrváltóról”, szellemről vagy goblinról. A Skinwalker egyébként az utahi Ballard közelében található, afféle ismert paranormális központ, ahol elvileg már az indián őslakosok is felfigyeltek különös dolgokra. A hely nem mellesleg Robert Bigelow tulajdonában van, akinek a vállalata ezt a pénzt kutakodásra megkapta.

Azt azért többen érezhették, hogy az nem lesz jó, ha kiderül, hogy a Pentagon 22 millió dollárnyi adófizetői pénzt költött egy szervezeti szintű X-akták „cosplayre”, szóval megpróbálták az egészet titkosítani. Azonban ez nem jött össze, sőt épp a titkosítás miatt figyeltek fel erre a szervezetre (amit ekkortájt kezdtek bizonyos dokumentumokban az „eladhatóság” jegyében AATIP-nek is nevezni) a Pentagonnál többen is, és mielőtt nagyobb baj lett volna a dologból, le is állították a finanszírozását.

Azt mindenki tudta, hogy ha ezt a paranormális cuccot is belekeverik a dologba, akkor az a közvélemény felé nem csak vállalhatatlan, de a fókusz az eltapsolt 22 millióra terelődött volna, amiből vérfarkas tápot vásároltak, vagy ki tudja mit. A teljesség kedvéért tegyük hozzá, hogy a military.com márciusban interjút készített a könyv szerzőivel, és azok elmondása alapján tényleg történtek hajmeresztő dolgok a Skinwalker birtokon – ám ennek igazságtartalmától független, nyilván nagyon más lett volna mind a NYT, mind a Poltico cikkének a fogadtatása, ha erről is beszámolnak. A military.com egyébként megkérdezte a Pentagont, hogy mennyire tudtak erről a paranormális vonalról, de Sue Gogh, aki a szervezet „UFO” témával kapcsolatos szóvivője, úgy fogalmazott, hogy erről nem tudtak semmit – hozzátette azt is, hogy attól, hogy a minisztérium áldását adta a könyv megjelenésére, nem jelenti, hogy minden igaz, amit abban megfogalmaztak. Azt is tudni Twitter-bejegyzések alapján, hogy a Politico cikkének a szerzője ma már úgy érzi, hogy szándékosan félrevezették azzal, hogy az AWSAP-ot ilyen hallgatás övezte. A NYT cikkének egyik szerzője pedig az a Leslie Kean, aki UFO-témával kapcsolatban szokott oknyomozó cikkeket írni, de elmondása szerint fontos neki, hogy ez a téma „ne járatódjon le”, amire az AWSAP (és a teljes tevékenységi körének) említése bőven alkalmas lett volna.

Mi a helyzet az egész UAP-jelenség arcával, Lue Elizondóval? Az biztos, hogy a NY Post mostani műsorában Elizondo nem kívánt megszólalni annak ellenére sem, hogy korábban ugyanezzel a szerkesztővel, ugyanebben a műsorban már beszélt. Lacatskiék szerint egyébként a hivatalos, finanszírozott program náluk zajlott, míg Elizondo nekiállt az UAP-ok után kutakodni, de ez inkább volt amolyan egyéni tevékenység, mint bármiféle hivatalos megbízás. Ezt alátámasztja az is, hogy azóta sincsenek iratok, amelyek Elizondo ilyetén szerepét megerősítenék.

A military.com cikke alapján Elizondót az UFO-k érdekelték, de nem csatlakozott Lacatski csapatához, ehelyett az AWSAP lelövése után 2012-ben továbbvitte az egészet valamilyen formában, de nem finanszírozottan AATIP-ként, és át is vett néhány ezzel kapcsolatos esetet (például a Tic Tac UFO-kat – melyek formájukban erre a cukorkára emlékeztetnek). Az rendkívül homályos, hogy miként zajlott ez az átmenet, mennyire volt hivatalos, és mennyire fonódott össze az egész az AWSAP-pel. Az jelenleg biztos, hogy az AWSAP-ot több érintett kerüli, mint a tüzet. Reid tavaly meghalt, de korábban ellentmondásosan nyilatkozott arról, hogy mennyire volt tisztában az AWSAP tevékenységével. Elizondo maga  pedig úgy nyilatkozott, hogy szándékosan nem folyt bele a Skinwalker birtokon folyó munkákba – ennek ellenére került már önellentmondásba ő is, amikor azt állította, hogy nincs semmi köze a szervezethez, míg máskor az AATIP-AWSAP hivatalnokaként hivatkozott saját magára írásban.

Mi tehát a konklúzió? Az hogy jelenleg egyre nagyobb teret kap az UAP-ok utáni kutatás, miközben ennek eredetéről (elégetett 22 millió dollárról, paranormális őrületről) mélyen hallgat szinte mindenki. Mindez érthető, hiszen az egész sztori nagyon más reflektorfénybe kerülne – ami nem azt jelenti, hogy ezek az azonosítatlan tárgyak ne léteznének, vagy nem volna jó adott esetben kideríteni, hogy mik ezek, de az biztos, hogy az a társadalmi elfogadottság, ami most jelen van, azt csak hazugságokkal és a tények szőnyeg alá söprésével lehetett felépíteni. És ez így nagyon távol áll attól, amit biztató kezdetnek nevezhetnék a bármiféle igazság felé vezető úton.

(Kép: Pixabay/PhotoVision)