Az “állati ChatGPT” az állatok nyelvét tanulja meg, hogy lefordítsa a kommunikációjukat

2024 / 08 / 31 / Felkai Ádám
Az “állati ChatGPT” az állatok nyelvét tanulja meg, hogy lefordítsa a kommunikációjukat
Több állatfajról derült ki, hogy használnak “neveket” egymás megjelölésére, most pedig egy kutatás egy nagy nyelvi modellt képezne ki az “állati nyelvvel”.

Az izraeli Héber Egyetem kutatói, akik eredményeiket a Science folyóiratban tették közzé, felfedezték, hogy a selyemmajmok – ezek a kicsi, társaságkedvelő majmok – sajátos hangjelzéseket használnak egymás “megnevezésére” vagy “címkézésére”. Eddig csak néhány fajt, köztük az embereket, a delfineket, az elefántokat és esetleg a papagájokat tartották képesnek arra, hogy egyes fajtársaikra külön hangokkal utaljanak.

A selyemmajmok jellegzetes, magas hangú csipogásaikról ismertek, melyeket “phee-hívásoknak” neveznek, és amelyek a társas kapcsolatok fenntartására szolgálnak. Az izraeli kutatók rögzítették a selyemmajmok közötti interakciókat, és megfigyelték azt is, hogy ezek az állatok módosítják hívásaikat, mintha bizonyos egyedeket szólítanának meg velük – számol be róla az MIT Technology Review. Mint David Omer, a kutatás vezető idegtudósa magyarázta:

“Ez hasonló az emberek nevéhez.”

A majmok tehát a hívás során nagyon finoman változtatják hangjukat, hogy ezzel jelezzék, kivel kommunikálnak, de ezek a “nevek” az emberi fül számára nem észlelhetők.

Omer csapata egy “véletlenszerű erdő” néven ismert statisztikai gépi tanulási módszert alkalmazott a hangok dekódolására. Ez a technika tette lehetővé, hogy osztályozzák és elemezzék az összetett hangjelzéseket, és kiderítették, hogy a selyemmajmok valóban specifikus címkéket használnak egymás megjelölésére. A kutatók úgy tesztelték az eredményeiket, hogy rögzített hangfelvételeket játszottak le a majmoknak – ezek alapján az állatok gyakrabban reagáltak, amikor a saját “nevüket” hallották.

Mindez nem csak az állatok vagy konkrétan ezen majmok miatt fontos, de az emberi nyelv evolúcióját is jobban megérthetjük ezen kutatás által. Az emberi nyelv fajunk egyik legjelentősebb evolóciós fejleménye, találmánya, és sokáig épp ezért úgy vélték, hogy az emberi nyelv egyedülálló, mivel más állatok nem rendelkeznek a komplex kommunikációhoz szükséges kognitív és hangképzési képességekkel. Azonban a fentebb említett több, egymással nem rokon faj esetében felfedezett névszerű hangjelzések arra utalnak, hogy a nyelv evolúciója nem feltétlenül egyedülálló esemény.

Az év elején Mickey Pardo, aki jelenleg a Cornell Egyetemen dolgozik, hasonló kutatást végzett az elefántok hangjelzéseivel Kenyában. Az elefántok is különféle hangokat használnak kommunikációjuk során. Pardo pedig bizonyítékot talált arra, hogy az elefántok is használhatnak hangcímkéket, és képes volt felhívni egy elefánt figyelmét egy másik elefánt megszólításával. Pardo szerint ugyanakkor óvatosnak kell lennünk annak kapcsán, hogy a “nevek” pontosabban tehát hangcímkék jelenléte ellenére mennyire beszélhetünk tényleges nyelvről vagy akár nyelvkezdeményről – az ugyanis erősen kérdéses, hogy az állatok képesek-e összetett gondolatok vagy múltbeli események megvitatására.

További kutatások is folynak az állatok kommunikációjának megfejtésére. A CETI projekt például az ámbráscetek összetett dalait tanulmányozza, amelyek mögött akár egyfajta nyelvtani rendszer is állhat. Eközben az Earth Species Project a mesterséges intelligencia segítségével próbálja dekódolni a nem emberi kommunikációt, hogy a kutatók az állati hangokat hatékonyabban gyűjthessék és elemezhessék.

Azt egyébként izraeli csapat is tervezi, hogy felhasználja a legújabb mesterséges intelligencia technológiákat: mikrofonokkal szerelték fel a selyemmajmok lakóterét, hogy folyamatosan rögzíthessék a hangjaikat. Ezeket a felvételeket egy nagy nyelvi modell kiképzésére fogják használni, amely elvileg képes lesz folytatni a majmok “beszélgetését”, vagy megjósolni a megfelelő választ, nagyjából ahogy az emberi kommunikáció esetén teszi ezt. Lényegében tehát egy “állati ChatGPT-ről” van szó.

Az azonban még kérdéses, hogy ez a modell értelmes kommunikációt produkál-e, vagy csupa halandzsát. Mint azt Omer humorosan megjegyzi:

“Arra nem számítok, hogy Nietzschéről fognak társalogni.”

Bár Omer tehát nem számít arra, hogy a majmok kommunikációja olyan összetett lesz, mint az emberi nyelv, úgy véli, hogy ez a kutatás új fényt deríthet az emberi beszéd fejlődésére.

(Kép: Pixabay/robsonmelo)


Hello Szülő! Ha a gyereked nem tud valamit, akkor téged fog kérdezni. De ha te szülőként nem tudsz valamit, akkor kihez fordulsz?
A digitális kor szülői kihívásairól is találhattok szakértői tippeket, tanácsokat, interjúkat, podcastokat a Telekom családokat segítő platformján, a https://helloszulo.hu/ oldalon.
Hogyan válasszunk külföldi egyetemet? És mennyibe fog ez kerülni a családnak?
Hogyan válasszunk külföldi egyetemet? És mennyibe fog ez kerülni a családnak?
Repül már a vén diák. Hová? Hová?
Hogyan vélekednek a magyarok a net veszélyeiről – és kik a leginkább fenyegetettek?
Hogyan vélekednek a magyarok a net veszélyeiről – és kik a leginkább fenyegetettek?
Hogy áll a magyar lakosság generációkra bontva a kiberbiztonsághoz? – Erről szól az ESET rendkívül átfogó felmérése, amelyből olyan meglepő eredmények is kiderülnek, hogy kik a romantikus csalások legfőbb célpontjai, miközben az adott csoport nem is nagyon ismeri ezt a fenyegetést.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.