Abel, az olasz Pisai Egyetem és a brit Biomimic Studio közös projektjének keretében létrehozott humanoid külsőleg egy 12 éves fiú formáját kapta, legalábbis ezt igyekeztek megalkotni a mérnökök, bár a robot teste nem teljes, csak egy felsőtestből, fejből és karokból áll. A gép az átlagnál kifejezőbb arcot kapott, azért, hogy az érzelmek szélesebb skáláját tudja megjeleníteni és ezáltal a humán beszélgetőtársaiból is nagyobb eséllyel váltson ki érzéseket és nyerje el a bizalmukat.

A robot célja ugyanis éppen ez: a humán érzések modellezése és a szociális interakciók feltérképezése olyan módon, amit az emberek közötti beszélgetések során nehezebben lehet megvalósítani. A gép bizonyos, érzelmileg az átlagnál nehezebben megközelíthető alanyokról, többek között az autizmussal élő személyekről pontosabb képet tud alkotni, mert potenciálisan nagyobb nyitottsággal fordulnak feléje, mint az emberek (például pszichológusok) felé, de a robot széles körű felhasználási területe nem merül ki ennyiben, a pszichológiai, szociológiai és neurológiai teóriák gyakorlati tesztelésében és a terápiás kezelésekben is segítséget nyújthat.

Abelt a Futaba, MKS és Dynamixel szervomotorok segítik a különösen kifejező mimika és mozgás megvalósításában - összesen 42 motor található a gép különböző részeiben: 21 a fejben, 5 a nyakban, 5 mindkét karban és 3 mindkét kézben. A robotot emellett felszerelték kamerákkal és mikrofonokkal, hogy képessé tegyék a beszélgetések lebonyolítására, de az interakció céljának megfelelően más eszközökkel is el lehet látni, például a hőmérsékletet detektáló képalkotó rendszerrel, ami plusz adatokat gyűjt és információt biztosít a megfigyelt alanyok fiziológiai jellemzőivel és érzelmi állapotával kapcsolatban.

A robot agya, tehát az adatok feldolgozására alkalmas kognitív rendszer moduláris kialakítású és az érzékelést, tervezést, valamint cselekvést lehetővé tevő blokkokra van bontva. A tervezői leírás szerint a gép az emberi érzelmi skála és működés megismerésének segítése mellett még egy alapvető funkciót teljesít be: lehetőséget kínál arra, hogy a mesterséges intelligencia rendszereknek emberszerű testet adjon és így a megfigyelt alanyok érzelmeit utánozni tudja, az empátia látszatát keltve.

A kutatások során az ehhez hasonló humanoidok egyre gyakrabban kapnak szerepet a pszichológiai felmérésekben, a segítségükkel elért eredmények pedig részben megválaszthatják a kérdést, hogy miért is van szükség az emberihez hasonló küllemű gépek készítésére és miért foglalkoznak ezzel egyre több kutatóintézetben annak ellenére, hogy a humán külső hiperrealisztikus megformálása rendkívül bonyolult feladat.

(Fotó: University of Pisa, Getty Images/Vittorio Zunino Celotto)