A fejlesztési kezdeményezés neve TRIPLE-nanoAUV 2, vagyis "Technologies for Rapid Ice Penetration and subglacial Lake Exploration" rövidítése, amit magyarul úgy lehetne fordítani: „Gyors jégbehatolásra és jégfelszín alatti tavak feltárására szolgáló technológia”. Az AUV pedig az "Autonomous Underwater Vehicle", vagyis autonóm víz alatti jármű.

A nano-AUV-ok, vagyis mini tengeralattjárók tényleg nagyon kicsik lesznek, mindössze 50 centiméter hosszúak és 10 centiméter átmérőjűek,

így ugyanis beférnek majd a jégolvasztó űrszondába, amely lehetővé teszi, hogy bejussanak a felszín alá az idegen bolygón, vagy holdon. A kisméretű eszközöket egy indító és helyreállító rendszer (LRS) is kíséri majd, amely víz alatti dokkolóállomásként fog működni, lehetővé téve az AUV-ok számára, hogy továbbítsák az összegyűjtött adatokat és feltöltsék az akkumulátorjukat. A fejlesztés során a miniatürizálás az elsődleges kihívás, mivel a szonda határozza meg a tengeralattjárók teljes méretét. Ezenkívül az összes alkatrésznek ellen kell állnia a víz alatti hatalmas nyomásnak is.

A projektet, amelyet a németországi Brémai Egyetem Tengeri Környezettudományi Központja (MARUM) koordinál a Német Űrügynökséggel (DLR) együttműködésben, a tervek szerint 2026 tavaszán a Neumayer III állomás közelében, az antarktiszi jégtakaró alatt végzett terepkísérlet során tesztelik majd élesben. A vizsgálatok önmagukban is izgalmasak lesznek, mivel a kutatók úgy gondolják, hogy az Antarktisz kontinentális jege alatti szubglaciális, vagyis jégfelszín alatti tavakban ismeretlen ökoszisztémák találhatók. Ezeknek az akár 4 ezer méter vastag jéggel borított víztömegeknek a megközelítése hatalmas kihívás, egyben kiváló terep a jeges holdakra irányuló jövőbeli életkereső küldetések technológiájának tesztelésére is.

Az első tesztek során a jégolvasztó szondát a hasznos teherként beépített mini tengeralattjáróval 100 méter vastagságú jégen próbálják majd ki. A kisméretű nanoAUV a nagyobb autonóm járművekhez képest alulműködik, ami azt jelenti, hogy korlátozott a manőverezőképessége, ez pedig rendkívül nagy figyelmet és szoros koordinációt tesz szükségessé a projektben résztvevő csapat tagjai között.

Európán kívül az Egyesült Államok is élénken érdeklődik a jeges holdak iránt: a NASA jelenleg arra készül, hogy az Europa Clipper űrszondát a Jupiter-rendszerbe küldje, az indítást 2024 októberére tervezik. A küldetés felbecsülhetetlenül sokat fog segíteni a jeges világ megismerésében, de a felszín alatti területek feltárásához további küldetésekre lesz szükség, és esetleg olyan rendszerekre is, mint az európai fejlesztésű mini tengeralattjárók.

(Borítókép: Brémai Egyetem Tengeri Környezettudományi Központja (MARUM))