Blood Falls – ez a magyarul a leginkább Véres Vízesésnek fordítható... nos, vízesés az Antarktisz egy különös természeti jelensége, amely eléggé meglepte a korai felfedezőket. Blood Falls Kelet-Antarktiszon található, Victoria Land-en és egy, a Taylor-gleccserből kiszivárgó élénk vörös zuhatagot neveztek el így. Mint azt az IFLScience írja: bár mi már pontosan tudjuk, mi okozza a zuhatag különös színét, valójában ez a jelenség még így is elég furcsa, és nem csak a látvány miatt.
A Véres Vízesést 1911-ben találta meg Thomas Griffith "Grif" Taylor brit felfedező, aki úgy gondolta, hogy a víz színét vörösmoszatok okozhatják. Csak öt év tizedel később, a hatvanas években derült ki, hogy nem ez az ok: a vörös színt a jégtakaróból kioldódó vassók és a vas-hidroxid eredményezi. Érdekesség, de ezek szerint a vízesésnek csak még több köze lett a vérhez, hiszen vérünk vörös színét a hemoglobin vastartalma okozza, míg a vörös moszatok esetén ezért egy fehérje, a fikoeritrin a felelős. Ettől független a vízesés és a különböző mikroorganizmusok közt akad továbbra is némi összefüggés, mint az IFLScience írja:
„2009-ben a tudósok felfedezték, hogy a Taylor-gleccserből kiszivárgó vöröses víz egy sós vizű tóból származik, amely 1,5-4 millió évig a jégben rekedt. Valójában ez a tó csak egy része a hipersós tavak és vízadók sokkal nagyobb földalatti rendszerének.”
Ezek a rendkívül sós vizek pedig az oxigén teljes hiánya ellenére is képesek fenntartani különböző baktérium-ökoszisztémákat. Ezek szerint tehát ezen egysejtűek esetén a fotoszintézis fel sem merül, hanem épp annak a vasnak a segítségével tartják fenn a működésük, amely a zuhatagot is vörösre színezi. Azonban a vas csak az egyik összetevő, a másik az említett rendkívül magas sótartalom: ez okozza ugyanis, hogy a jócskán fagypont alatti hőmérséklet (-7 °C) ellenére a víz képes folyékony halmazállapotban maradni, míg ha megfagyna, a túlélés lehetetlenné válna. Épp ezért sokak szerint ez a hely amolyan „mikroorganizmusok rezervátuma”, vagyis olyan hely, amely lényegében érintetlenül maradt fenn akár abból az időből is, amikor a Föld feltételezett befagyásakor (hógolyó-Föld teória) pusztán az ilyen zónák jelentették a túlélést a bolygón fennmaradó élet számára. És éppen ez az oka, hogy elméletileg hasonló helyek más égitesteken, tehát a Marson vagy a Jupiter Európa holdján is előfordulhatnak – épp ezért igyekszünk tehát ezekhez a rétegek alatti, rendkívül sós vízrendszerekhez eljutni az említett égitesteken.
Azonban Blood Falls nem minden rejtélye ismert, nem ismerjük például a geológiai folyamatot, amely miatt a vöröses víz a gleccserből a felszínre jut.
Kép: NSF/Peter Rejcek/Public Domain