A Popular Science magazin 1939 szeptemberében megjelent számában egy új találmányról tudósított az egyik cikk - egy olyan megoldásról, ami akkor még különlegességnek számított, de azóta már a rengeteg autós használja a mindennapok során. A beszámoló szerint H. Galbraith közrendőr leleményes módszert talált a szabályszegők lefülelésére: kamerát helyezett szolgálati autójának műszerfalára, amivel felvételeket tudott készíteni az előtte haladó közlekedőkről. A rendfenntartó az 1929-ben alapított CHP (California Highway Patrol) munkatársaként az állami autópályákon ellenőrizte a rendet és a kamera felvételeit abból a célból őrizte meg, hogy szükség esetén a bíróság előtt bizonyítékul tudjanak szolgálni a szabálysértés elkövetésének igazolására.

A Galbraith által használt eszköz nem kifejezetten a rendőri intézkedésekhez kifejlesztett berendezés volt, hanem egy kis méretű, kézi mozikamera, de a célnak így is megfelelt: elég kicsi volt ahhoz, hogy ne takarjon ki sokat a sofőr látóteréből és tudott mozgóképet rögzíteni.

Ez a majdnem kilenc évtizeddel ezelőtti innováció az egyik első dokumentált esete azon technológia megjelenésének, amit ma már fedélzeti kameraként, menetrögzítő kameraként vagy dashcamként ismerünk,

még ha nem is lehet a mai eszközöket a kaliforniai rendőr módszerének egyenes ági leszármazottainak tekinteni. A felhasználási cél azonban nem változott sokat, a legfontosabb aspektust továbbra is az utakon való történések felvétele jelenti, főként azért, hogy baj esetén visszakövethetőek legyenek az események.

Bár H. Galbraith közrendőr tettét csak a Popular Science emlékezete őrizte meg, de az 1960-as évekből már jóval több fedélzeti kamerás felvétel maradt az utókorra és addigra a rendőrség is szélesebb körben kezdte alkalmazni a megoldást a forgalom megregulázására. A kamerák még ekkor is nagyobb típusok voltak, a Sony termékeitől kezdve a Kodak Brownie szögletes dobozkájáig és nehézkesen lehetett őket biztos pozícióban tartani a műszerfalon, de az Egyesült Államoktól Nagy-Britanniáig sokfelé vált népszerűvé ez a fajta autós "mozizás". Egy 2016-ban előkerült felvételt a hírekben az első dashcames videóként mutattak be: a felvételt a brit Maud Mellors rögzítette Hull városában, miközben fia, Peter Mellors vezetett.

Az 1969-ből származó videót Mellors unokája hívta elő és tette közzé és, bár a felvétel valójában közel sem tekinthető a legelső dashcam filmnek, de bemutatja a menetrögzítés másik hasznát a rendőrségi felhasználáson kívül, mégpedig a városok, tájak, közlekedési eszközök látképének megőrzését olyan szemszögből, ami által szinte a régmúlt részeseinek érezhetjük magunkat.

Fedélzeti kamerákkal az elmúlt években is sok-sok fontos eseményt vettek filmre az autósok, amelyeket gyakran véletlenül sikerült dokumentálni. Ilyen történés volt például a cseljabinszki meteorrobbanás 2013-ban, amiről számtalan dashcam videó született az Oroszországban addigra igencsak elterjedt technológia népszerűségének köszönhetően. A menetrögzítő kamerák elterjedéséhez, aminek következtében már közel sem csak a rendőrség, hanem sok-sok magánszemély is rendszeresen használja a technológiát, hozzájárult a kamerák fejlődése, az eszközök egyre kisebb méretű verzióinak megjelenése és természetesen a kifejezetten az autós menetrögzítés céljára kialakított termékek megjelenése a piacon, amiket már sokkal könnyebb a szélvédőre rögzíteni. És szerepet játszott a folyamatban még egy szempont: a rossz közeledésbiztonság, ami nem csak az orosz utakon jelent problémát. Az oroszok szeretete a fedélzeti kamerák iránt feltehetően innen származik, a felvételek ugyanis bizonyos fokú védelmet nyújthatnak egy-egy baleset körüli viták rendezése során a vétlen félnek, de akár a rendőrség ellen is lehet fordítani az eredetileg a rendőrség által használt módszert, amennyiben valamilyen fajta korrupt helyzetben találja magát az ember.

A menetrögzítő kamerák felvételeire más-más szabályok vonatkoznak az egyes országokban, de általában a könnyen hozzáférhető berendezések alkalmazása megengedett, sőt, a felvételeket szükség esetén akár a bíróságon is fel lehet használni bizonyítékként.

Fontos szempontot jelent azonban a kamerák elhelyezésének módja, mivel úgy kell installálni őket, hogy a sofőr kilátását a lehető legkevésbé zavarják.

Ez főként a szélvédőre erősített verziók esetében lényeges, az ilyen típusokat egyes helyeken, többek között az Egyesült Államok Alabama, Arkansas, Connecticut és több más államaiban tilos használni. A műszerfalra helyezett kamerák alkalmazása ezekben a régiókban is legális. A fedélzeti kamerák Magyarországon is engedélyezettek, de a felvételeken szereplők személyi jogainak védelme miatt a videók készítése és közzététele már a GDPR rendelet szabályozásával ütközhet és az sem egyértelmű, hogy szabálysértés esetében, bírósági per során fel lehet-e használni bizonyítékként, mivel ehhez elvileg a felvételen szereplők beleegyezésére is szükség van, emellett az adatvédelmi szempontból jogsértő módon rögzített felvételek elbírálása egyébként is ellentmondásos, de a gyakorlatban gyakran elfogadják ezeket a felvételeket.

Ha igazán a jogszerű adatkezelés szabályai szerint akarja valaki használni az autós kamerát, akkor jól láthatóan jeleznie kell mások számára a dashcam jelenlétét, a felvételeket rövid időn belül, illetve rendszeresen törölni kell és a felvételen szereplőknek adatkezelési tájékoztatót kell biztosítania, ha erre igény van. A videók nyilvánosság előtti bemutatása előtt a felvételen látható személyes adatokat, úgymint rendszámokat vagy arcokat felismerhetetlenné kell tenni.

A fedélzeti kamerák használata körüli bonyodalmak kibogozásánál jóval egyszerűbb feladatot jelent azonban magának a kamerának a beszerzése, mivel ma már rengeteg gyártó termékei közül válogathatunk. A 15 000 forintos modellektől a 100 000 forintot is meghaladóig sokféle típussal találkozhatunk, az árat többek között az extra funkciók jelenléte és a képminőség szabja meg. A megfizethetőbb berendezések között találjuk például a tajvani Mio termékeit, amelyekből rendelkezésre állnak bonyolultabb rendszerek, úgymint az első és hátsó kamerát is tartalmazó és a sebességtúllépésre figyelmeztető Smart Alert funkcióval felszerelt MiVue C588T és egyszerűbb változatok, például az apró MiVu J30, amit integrált wifi kapcsolattal és beépített SuperCappel láttak el.

A Miónak is léteznek jóval borsosabb árú termékei, de ide sorolhatjuk a TrueCam, a Pioneer vagy a Xiaomi 70mai egyes berendezéseit is - a döntést a rendszer minőségével és a plusz funkciókkal kapcsolatos igények segíthetnek meghozni.

(Fotó: nathaphat/Getty Images, Xiaomi, TrueCam, Mio)