Az eddig felfedezett legősibb fekete lyukat találhatta meg a James Webb űrteleszkóp

2023 / 04 / 09 / Bobák Áron
Az eddig felfedezett legősibb fekete lyukat találhatta meg a James Webb űrteleszkóp
A CEERS_1019 nevű galaxis közepén található szupermasszív fekete lyuk a számítások szerint mindössze 570 millió évvel az ősrobbanás után keletkezett.

A tavaly üzembe helyezett James Webb űrtávcső (JWST) elsődleges feladata, hogy a segítségével többet megtudjunk az univerzum keletkezéséről. A tízmilliárd dollárba kerülő űrteleszkóp nemrég - szinte véletlenül - nagy lépést tett a küldetése felé, ugyanis a kutatók a segítségével rábukkantak az eddig felfedezett legősibb fekete lyukra.

A Rebecca Larson, a Texasi Egyetem asztrofizikusa által vezetett kutatás eredetileg a korai univerzumban formálódó csillagok fényét igyekezett megfigyelni az űrtávcső infravörös eszközeivel, azonban a Mid-Infrared Instrument (MIRI) valamint a Near Infrared Camera adatainak elemzése közben egy olyan kibocsátási értéket találtak, ami a csillagokra nem, az aktív galaxismagokra viszont annál inkább jellemző.

A kutatók az arXiv-on közzétett, más csillagászok által egyelőre nem ellenőrzött számításai szerint a most felfedezett fekete lyuk tömege mintegy tízmilliószorosa a Napénak és a Nagy Bumm után mindössze 570 millió évvel jöhetett létre. Ez csillagászati mércével mérve szinte semmi; hozzávetésképpen, a Föld például a becslések szerint nagyjából 4,54 milliárd éves lehet. Ennek ellenére valószínűtlen, hogy a most felfedezett fekete lyuk sokáig tartaná ezt a rekordot: ahogy Larson elmondta, a kozmikus történelemnek ezt a fejezetét még csak most tudták elkezdeni tanulmányozni a JWST segítségével, így valószínű, hogy a közeljövőben számos további, akár ennél is régebben keletkezett fekete lyukat találnak majd.

A CEERS_1019 egyébként hasonlóan kezdte a karrierjét, mint a közepén található fekete lyuk, hiszen 2015-ös felfedezésekor a legősibb - és így értelemszerűen a Földtől legtávolabbi - galaxis volt, amit valaha sikerült megfigyelni. A csillagászok régóta tudják, hogy az univerzum keletkezése utáni időkben rövid idő alatt rendkívül sok szupermasszív fekete lyuk jött létre, a mostani felfedezés pedig közelebb viheti a tudományt ahhoz, hogy megértsék ennek az okát. A jelenségre két eltérő magyarázat létezik: az egyik szerint ezek a fekete lyukak olyan hatalmas csillagokból alakultak ki, amelyek a mostaniaknál valamiért jóval gyorsabban formálódtak, a másik teória szerint pedig egy rendkívül sűrű gázfelhő összeomlása vezethetett a fekete lyukak kialakulásához.

(Live Science, Science Alert)


Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) sok évtizedes hagyománya mára széles körű népszerűséget ért el, és fontos kiindulási pont lehet a hazai és határon túli tehetségek számára a jövőbeli karrierjük felé vezető úton. A 2025-ös, 37. konferencia előtt az OTDK céljáról és működéséről Prof. Dr. Szendrő Péter örökös elnök úrral és dr. Cziráki Szabinával, az OTDT titkárával beszélgettünk.
Halottnak nyilvánították az űreszközt, ami magyar műszert is vitt a Holdra
Halottnak nyilvánították az űreszközt, ami magyar műszert is vitt a Holdra
Szomorú véget ért az IM-2 küldetés, de a Vízszimatoló működött a Holdon.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.