A tavaly üzembe helyezett James Webb űrtávcső (JWST) elsődleges feladata, hogy a segítségével többet megtudjunk az univerzum keletkezéséről. A tízmilliárd dollárba kerülő űrteleszkóp nemrég - szinte véletlenül - nagy lépést tett a küldetése felé, ugyanis a kutatók a segítségével rábukkantak az eddig felfedezett legősibb fekete lyukra.

A Rebecca Larson, a Texasi Egyetem asztrofizikusa által vezetett kutatás eredetileg a korai univerzumban formálódó csillagok fényét igyekezett megfigyelni az űrtávcső infravörös eszközeivel, azonban a Mid-Infrared Instrument (MIRI) valamint a Near Infrared Camera adatainak elemzése közben egy olyan kibocsátási értéket találtak, ami a csillagokra nem, az aktív galaxismagokra viszont annál inkább jellemző.

A kutatók az arXiv-on közzétett, más csillagászok által egyelőre nem ellenőrzött számításai szerint a most felfedezett fekete lyuk tömege mintegy tízmilliószorosa a Napénak és a Nagy Bumm után mindössze 570 millió évvel jöhetett létre. Ez csillagászati mércével mérve szinte semmi; hozzávetésképpen, a Föld például a becslések szerint nagyjából 4,54 milliárd éves lehet. Ennek ellenére valószínűtlen, hogy a most felfedezett fekete lyuk sokáig tartaná ezt a rekordot: ahogy Larson elmondta, a kozmikus történelemnek ezt a fejezetét még csak most tudták elkezdeni tanulmányozni a JWST segítségével, így valószínű, hogy a közeljövőben számos további, akár ennél is régebben keletkezett fekete lyukat találnak majd.

A CEERS_1019 egyébként hasonlóan kezdte a karrierjét, mint a közepén található fekete lyuk, hiszen 2015-ös felfedezésekor a legősibb - és így értelemszerűen a Földtől legtávolabbi - galaxis volt, amit valaha sikerült megfigyelni. A csillagászok régóta tudják, hogy az univerzum keletkezése utáni időkben rövid idő alatt rendkívül sok szupermasszív fekete lyuk jött létre, a mostani felfedezés pedig közelebb viheti a tudományt ahhoz, hogy megértsék ennek az okát. A jelenségre két eltérő magyarázat létezik: az egyik szerint ezek a fekete lyukak olyan hatalmas csillagokból alakultak ki, amelyek a mostaniaknál valamiért jóval gyorsabban formálódtak, a másik teória szerint pedig egy rendkívül sűrű gázfelhő összeomlása vezethetett a fekete lyukak kialakulásához.

(Live Science, Science Alert)