Vonás- és állapotszorongás

Pszichológusok a fenti két kategóriába sorolják a szorongásos érzelmeket; a vonásszorongás mértéke egyénenként változhat, kialakulása ugyanis elsősorban személyiségünktől, korábbi életeseményeinktől, traumáinktól függ. Az állapotszorongás azonban egy konkrét helyzetből fakad, amikor kétségtelenül van okunk a szorongásra, hiszen az adott szituáció veszéllyel vagy kockázattal jár. Magyarán a koronavírus-járvány szinte mindannyiunk állapotszorongását megnövelte. Ez nem meglepő, hiszen jelenlegi helyzetünk bőven tartogat, illetve tartogatott számunkra rizikót, amihez csak kellő tudatossággal és figyelemmel alkalmazkodhatunk. Ezen a ponton ismét meg kell említenünk a vonásszorongást, hiszen a magasabb vonásszorongással rendelkezők az állapotszorongást is intenzívebben élhetik meg. Az pedig egyénenként változó, hogy inkább egészségünk, kapcsolataink vagy egzisztenciánk miatt szorongunk leginkább. Persze egy világjárvány esetén elsősorban nyilván egészségünk miatt, ugyanakkor

az egészségszorongás, vagyis a saját egészségünkkel kapcsolatos aggodalmak átélése később is megnehezítheti életünket.

Mindenki másképp észleli a valóságot

Ugyancsak pszichológusok felállítottak egy skálát az egészségszorongásról, melynek egyik végén a hipochonderek (vagyis akik többnyire minden testi jelzést automatikusan betegségként értelmeznek), a másikon pedig az elbagatellizálók (akik a nyilvánvaló jelek ellenére sem hajlandóak tudomást venni a problémáról) állnak. Megtalálni az arany középutat ugyanakkor nagyon nehéz, hiszen mindannyian más élettapasztalattal, személyiségjegyekkel rendelkezünk, melyek mind meghatározzák, hogy inkább a hipochonderek vagy az elodázók táborát erősítjük.

'Dr. Google-t' inkább hagyjuk

Ha valamiből, akkor hírekből biztosan nem szenvedünk hiányt, hiszen nap mint nap megannyi hír zúdul ránk a közösségi oldalakról és a televízióból egyaránt. A szorongásos bizonytalanság csökkentésének egyik eszköze lehet, ha eligazodást segítő biztos pontokat keresünk. A mostani helyzetben ráadásul kézenfekvőnek tűnik önmagunk diagnosztizálása az éppen aktuális online, a koronavírus tipikus és atipikus tüneteit felsoroló lista alapján.

'Dr. Google' alias netdoktor azonban többet árthat mint használ, különösen az állandó szorongással küzdőknek, mivel szinte biztos, hogy aki éppen szorong, az felfedez a tünetlista felsorolásából egy olyat, amit korábban már önmagán is tapasztalt.

Az internetes öndiagnózis általában egy enyhe tünettel kezdődik, majd a lehetséges okok után kutatva hamarosan megtaláljuk a legsúlyosabbat, melynek nyomán folytatjuk a keresést. Ezzel azonban nemhogy enyhítjük, de inkább még jobban erősítjük a szorongást. Vagyis az egészségszorongásra hajlamosak számára a tünetek részletes leírásai elmélyítheti a megbetegedéssel kapcsolatos negatív gondolatokat. Ide kapcsolódik az úgynevezett szenzitizáció, a testi érzetekből fakadó információ torzított feldolgozása. A szenzitizáció bizonyos testi tünetek észlelésére való fokozott érzékenység, illetve tünetek feltételezése. Kiválthatja egy korábbi valós betegség vagy trauma, de az otthonról hozott családi minta is a betegségekhez való hozzáállás kapcsán. Összegezve tehát ne bízzuk magunkat teljesen Dr. Google-ra, inkább

használjuk ki azon forrásokat és lehetőségeket, ahol szakértői segítséget kérhetünk emailen vagy telefonon. Ha pedig egy forrás nem tűnik megbízhatónak, görgessünk tovább.

Amennyiben pedig a szorongás régóta a mindennapjaink része, ne habozzunk pszichológus segítségét kérni, aki segíthet visszaszerezni önmagunkba vetett bizalmunkat, és ezáltal egy kiegyensúlyozottabb élet megteremtését.

(Fotó: Getty Images Hungary)