Az Arany Horda a hatalmas Mongol Birodalom nyugati felének orosz eredetű elnevezése volt. Az óriási kiterjedésű kánság a XIII. században érte el fénykorát, vezetői, Dzsingisz kán és fia Batu kán egész Eurázsiát rettegésben tartották és jelentős részét le is igázták.

Hogy miért pont ezt választotta az Egyesült Államok Légiereje az új projektjük fedőnevéül, arról csak találgathatunk: jól hangzó, az előző programnál, a Szürke Farkasnál erőteljesebb elnevezést kerestek, vagy Dzsingisz kán legendásan extrém, 10 ezer lovast felvonultató sólyomvadászataira céloztak vele (a sólyom lehet a robotrepülő szimbóluma), mindenesetre annyi biztos, hogy a program a félautomata robotrepülők egymás közti kommunikációjának minél hatékonyabb kiépítésére fog koncentrálni.

Anthony Genatempo, a projekt vezetője egy júniusi konferencián körvonalazta a tervet, mely egyik részét alkotja majd a Légierő három legsürgetőbb és legfontosabb technológiai fejlesztéseinek:

• a rakéták kommunikációs hálózatának kiépítése (az Arany Horda)
• a mesterséges intelligencia irányítású drónok használata (Skyborg)
• minél precízebb helymeghatározás a műholdas rendszer fejlesztésével (Sattelite3)

A robotizált vagy legalább félautomata, saját magát programozni képes eszközökre különösen a gép-ember kommunikációjában gondot okozó helyzetekben lehet szükség, mikor a kapcsolat az irányítóközponttal szakadozik. A terv szerint a rakétákat csoportosan indítják, majd, ha már az első sikerrel jár a célpont kiiktatásában, üzenetet küld a többinek, melyek egymással konzultálva választhatnak a további potanciális célok listájáról, felmérve az elérhető közelségben lévőket. Ezután értesítik döntésükről az irányítóközpontot, ahol a végső döntést az emberek hozzák meg, a gépek csak az engedély kiadása után kezdhetnek az akcióba. Ahogy Genatempo vázolta a stratégiát: “Ha az első két rakéta négy perccel előbb ér A célponthoz és leszedi azt, az őket követő két rakétának lesz négy perce irányt változtatni, és újrakalibrálni magát B célpontra.” Így nem csak időt spórolnak és a támadások hatékonyságát növelik, hanem az elvesztegetett munícó mennyisége is csökkenthető.  Genatempo szerint az Egyesült Államok tavalyi, szíriai légitámadásainak sikerét is a mindenre kitejedő, figyelmes tervezésnek köszönhetik: minden egyes Tomahawk és a Lockheed Martin terepen most először bevetett JASSM-jai is (Joint Air-to-Surface Standoff Missile) rendkívül precíz programot követtek: pontos időben, pontos útvonalat követve, pontosan a kijelölt célpontot eltalálva végezték el a műveleteket. 

A konzorciumban, mely az Arany Hordát kivitelezi megtalálható a Raytheon, a Northrop Grunman és a Lockheed Martin is. A tengerészettel is terveznek hasonló programot indítani, mely a “Motley Crew” névre hallgatna. A futurisztikus fegyverek fejlesztése mellett a már meglévő eszközök updatelésére is kihasználják a projekt nyújtotta lehetőségeket: a hagyományos, “buta” rakétákat lézerrel és GPS-szel felszerelve az Arany Horda részévé avatják. A Small Diameter Bomb I. és II., az új JASSM-ok és a Miniature Air-Launched Decoy, melynek feladata az ellenség gépeinek megszemélyesítése lesz, mind az arzenál részét képezik majd.

A projekt egyelőre még inkább csak koncepció, mint valóság, de a Pentagon határozottan a jövőre szegezi tekintetét, a jövő háborúiban pedig egyre nagyobb szerepet fog játszani a humán hozzájárulás nélküli, saját működésükről önálló döntéseket hozni képes gépek használata.    

(Forrás: popular mechanics, Fotó: wikimedia commons, pixabay, navair)