Amikor a brit feltaláló, Clive Sinclair C5 nevű járműve kereskedelmi forgalomba került 1985-ben, a közlekedés megújítását és egy egészen újszerű egyszemélyes személyszállítási mód ígéretét hordozta, legalábbis a nagyszabású bemutató alapján ezzel a céllal tervezték. A háromkerekű tricikli-autó hibrid azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és nem változtatta meg a brit utcák képét örökre, sőt, a C5 néhány használója kifogásolta a nehéz haladást, a tolatási funkció hiányát és a tetőt, amely megvédhette volna őket az esőtől.
Sinclaire cége kénytelen volt leállni a különös jármű gyártásával, de az apró, egy-, vagy kétszemélyes elektromos autók és triciklik kora nem áldozott le, azóta is számtalan cég igyekszik a kisebb szállítóeszközöket igénylő közönség kedvére tenni és időnként furcsa hibrid verziók is születnek az erőfeszítések nyomán. Egyike ezeknek a novemberben bemutatott UILA, amelyet az nFrontier cég fejleszt és amely talán még a C5-nél is nehezebben kategorizálható közlekedési eszközt képvisel - a jármű tekinthető kicsi elektromos autónak vagy nagy, fedett, négykerekű elektromos biciklinek is, ha nem ragaszkodunk a hagyományos meghatározásokhoz a járművek kinézetét vagy kialakítását illetően.
Az autó-bicikli még a gyártócég szerint is valahol a két járműtípus között helyezkedik el,
mivel a szabályozásokon fog múlni, hogy minek lehet majd a gyakorlatban használni a UILA-t. Amennyiben ugyanis kerékpárutakon haladnának vele a tulajdonosaik és kerékpárként kerülne forgalomba, akkor a maximális sebességét a megfelelő sebességhatáron kellene tartani, vagyis a motoros rásegítés Európában nem léphetné át a 25 km/h-át (ekkor kapcsolna le a motor), innentől csak pedállal lehetne hajtani a járművet. Ha az utakon, autósforgalomban is lehetne vele közlekedni, akkor haladhatna az általa jelenleg elérhető 70 km/h-ás sebességgel is, ami a városon belüli közlekedéshez megfelelő tempót biztosíthat.
A UILA, még ha külsőben valamelyest emlékeztet is az évtizedekkel ezelőtti hibrid példányokra, de néhány fontos tekintetben előrelépést jelent hozzájuk képest és ezek az újítások sokkal jobban használhatóvá teszik a gyakorlatban is:
A jármű emellett viszonylag olcsón és könnyen előállítható 3D nyomtatás segítségével, ami, az Autoevolution leírása szerint a megrendelések jóval gyorsabb teljesítését is lehetővé teszi.
A UILA egyik szórakoztató és potenciálisan hasznos jövőbeli képességét pedig az automata funkció jelenti, amivel a tulajdonosa magához tudja hívni, vagy a Follow Me funkcióval követésre tudja utasítani a járművet. Az UILA-t az nFrontier 2024-ben tervezi piacra dobni Németországban, miután az engedélyeztetési eljárás végére érnek.
(Fotó: nFrontier, Formnext)