A mérések szerint ugyanis szokatlanul sok metanolt bocsát ki – ez egy egyszerű, szénalapú molekula, amely fontos szereplő az élet megjelenését megelőző kémiai reakciókban, és ilyen mennyiségben még nem figyeltünk meg Naprendszeren kívülről érkező égitesten.

Az üstökös – amely csak a harmadik ismert csillagközi látogató – a Nap felé tartva hatalmas vízgőz- és gázburkot növesztett maga köré; légköre szén-dioxidban szokatlanul gazdag, fénye pedig feltűnően vöröses.

A NASA Goddard Űrközpontjában dolgozó, Martin Cordiner által vezetett kutatócsoport az ALMA rádiótávcső-hálózattal vizsgálta az ATLAS anyagait, és azt találta, hogy a mag közeléből másodpercenként 250–500 gramm hidrogén-cianid, a kiterjedt kómából pedig nagyjából 40 kilogramm metanol távozik. Ez a kibocsátott gázok körülbelül 8 százaléka, míg a Naprendszer-beli üstökösöknél ez a mennyiség tipikusan csak 2 százalék.

A molekulák eltérő eloszlása arra utal, hogy a mag anyagi összetétele „foltos”, sőt, akár fémekben is gazdag lehet – ahogy azt korábban Josep Trigo-Rodríguez és kollégái feltételezték.

Cordiner szerint „nagyon valószínűtlen, hogy magas kémiai komplexitást érhetünk el anélkül, hogy közben metanol keletkezne”, így a 3I/ATLAS jó eséllyel olyan csillagrendszer képviselője, ahol az élet építőkockái ugyanúgy megjelentek, mint egykor a Földön.

(Forrás: NS)