„Az életben maradás lesz a cél” – Az edzőtermek jelene Magyarországon a járvány alatt
2021 / 01 / 29 / Felkai Ádám
„Az életben maradás lesz a cél” – Az edzőtermek jelene Magyarországon a járvány alatt
A kormány ezen sorok írásakor jelentette be, hogy a járványügyi korlátozások március 1-ig biztosan maradnak.

November 11-e óta pedig az edzőtermek is zárva kell tartsanak. Erről egész pontosan így ír a kormányzati, koronavírussal kapcsolatos tájékoztatási honlap:

„A szabadidős létesítmények használata tilos, beleértve különösen a fitnesztermeket.”

Ez a mostani hírrel együtt tehát azt jelenti, hogy egyelőre több, mint három és fél hónapon keresztül az edzőtermek jelentősebb bevétel nélkül maradtak. Mindezt úgy, hogy többen már tavasszal is lehúzták a rolót körülbelül egy hónapra. Ennek ellenére míg egyéb szektorok kapcsán folyamatosan szól a vészharang, az edzőtermek problémái elsikkadnak. Holott például az elhízottak aránya Európában a felnőtt lakosság körében Magyarországon a legmagasabb, ami több szív- és érrendszeri problémával is összefügg. Az edzés egészségmegőrző szerepéről pedig mi is írtunk már többször is.

A rendszeres testedzés egy csomó rákos megbetegedés kialakulásának csökkenti az esélyét Az eddig sem volt kérdés, hogy a testmozgás egészséges, most viszont már egy tanulmány is bizonyítja, hogy a rendszeres edzés több vizsgált ráktípus esetén is csökkenti a kialakulás kockázatát. Ráadásul minél keményebben edzünk, annál alacsonyabb az esélye, hogy megbetegszünk.

Kocsis Tibor fitneszedző lassan kilenc éve van a szakmában, őt kérdeztük az edzőtermek társadalmi hasznáról, a sokak fejében élő negatív képről, félreértésekről ezen létesítményekkel kapcsolatban, és elsősorban arról, hogy milyen segítségre számíthatnak a termek, miféle túlélési stratégiák működhetnek, illetve miként látja a szektor jövőjét.

Rakéta: Milyen állandó költségei vannak egy edzőteremnek?

K.T.: Értelemszerűen a helyiség bérleti díja, és az ahhoz tartozó közüzemi számlák (sok helyen átalány van és nem fogyasztás szerinti fizetés). A bérlemény a bérleti díjból él, és legfeljebb részben fogják neked elengedni, vagy hitelt halmozol fel. Az edzőteremhez tartozó alkalmazotti bérek (ha nem akarod, hogy elhagyjon, vagy éhen haljon az edző), valamint az üzleti forma adó és (Kft, KATA), járulék költségei. A terem rutinszerű kiadásait is ide sorolnám, mint takarítás, amit azért érdemes fenntartani, mert a szolgáltató belőled él, és ha hónapokra elbúcsúzol tőle, akkor lehet, talál mást, aki ilyenkor is tud fizetni neki, így elveszted, ami egy megszokott, jól működő, megbízható, becsületes szolgáltatásnál nem biztos, hogy megéri.

Rakéta: Akad-e alternatív bevételi forrás a bérleteken kívül?

K.T.: Én úgy látom, hogy edzőtermek és az ott dolgozók kifejezetten erre a munkára szakosodtak, ritka, hogy valaki másodállásban edzősködjön, így átcsapni hirtelen másik foglalkozásba elég nehéz. (El lehet menni kajafutárnak, de ennyi WOLT-os Európába nem kell, mint amennyien most jelentkeztek a két hullám alatt).

Online edzésekkel próbálkozik mindenki, ami töredék bevételt jelent csupán.

Rakéta: A kiadásokból akadt-e olyan, amit nem kellett fizetni a járványhelyzet miatt?

K.T.: A kisebb edzőtermek és az edzők szinte kivétel nélkül KATA-znak. Az első karantén alkalmával a KATA-t nem kellett befizetni (50 000 HUF), csak a TB-t, illetve hoztak egy olyan kormányrendeletet, hogy akik anno márciusban fizetésképtelenek lettek, azokat a főbérlő nem dobhatja ki június 30-ig, amennyiben a szerződésteljesítés nem történne meg emiatt. Ez azért volt csak látszat segítség, mert a KATA-t havonta lehet variálni, bármikor lehet passziváltatni és a következő hónapban újraindítani. És ilyenkor nincs is költsége (TB-t kell fizetni ilyenkor is). A bérleti díjat pedig utólag kérhette jogilag a főbérlő, tehát csak hónapok kérdése volt, hogy a korábban felhalmozott havi bérleti díjakat hogyan köhögi ki a bérlő… (Személyes megjegyzés: nekem ugye ebbe tört bele a bicskám.) Hallottam több helyről, hogy a főbérlő sem akarta elveszíteni a bérlőt, így adott engedményeket (50%-os díj a bezárt hónapokra, vagy részletfizetés a felgyűlt tartozásra), de teljesen senki sem fogja elengedni azt a sok-sok százezer forintot, ami hónapok alatt milliós tétellé bővül, hiszen ők meg ebből élnek.

Vagyis az állam részéről nulla támogatást és segítséget (de még ígéretet sem) kapott a szektor, teljesen az emberi jóság, rugalmasság, szolidaritás és partneri kapcsolattól függött és függ most is az üzleti része.

Rakéta: Mennyire forintosítható az online edzés?

K.T.: Ez egy nagyon nehéz és kellemetlen szituáció, bár az is igaz, hogy évek óta egyre elterjedtebb (covidtól függetlenül) az online coaching, és rengeteg külföldi sztáredző / divatos élsportoló értékesíti így magát FB-on, Instán, stb. A csoportos edzést, illetve a kardiós, HIIT vagy saját testsúlyos edzést preferálók számára gyakorlatilag ingyenesen bármely közösségi oldalon vagy videómegosztó portálon végtelen tartalom van. Így azok az edzőtermek, ahol kifejezetten erre szakosodtak (CrossFit, aerobik, TRX, Hot Iron, Bootcamp és még sorolhatnám a végtelenségig, mert annyi stílus van) nehezen kérhetnek el pénzt, hiszen két kattintással arrébb ingyen van minden. Ezek fényében a csoportos online órákért elkérni pénzt nem igazán lehet, illetve az edzőnek sincs „pofája”, csupán a sportközössége, klientúrája hűségén és hozzáállásán múlik, hogy kap-e érte valamit. A személyi edzés online formában már mindenhol fizetős, hiszen az értelemszerűen jóval több munkával jár. A karantén alatt többen fordulnak edzőhöz, szakmai tanácsadás, motiváció miatt, ami kiút lehet a teljes anyagi lenullázódásból. Azonban ezek az online személyi edzés bérletek mind mennyiségre, mind árban alulmaradnak a megszokottól.

Rakéta: Mi az edzőterem jelentősége, mi a különbség az otthoni edzéshez képest?

K.T.: Az edzőtermi felügyelet mindig teljes körű és biztonságot nyújt a kliens számára. Új gyakorlatok tanításában, nehezebb feladatok elvégzésében egyaránt minimálisra csökkenthető a sérülésveszély, hiszen az edző feladata, hogy a gyakorlatvégzések során a hibákat kiküszöbölje, jelen legyen a munkavégzés közben és reagáljon minden szituációra. Tehát az edző fizikai jelenléte bármely sportágban elengedhetetlen. Ez a felügyelet az online edzések során kiesik. Még ha élőben, webkamerán keresztül nézem is a kliens munkáját, nem lehet úgy közbe lépni. Új gyakorlatot megtanítani úgy vélem csak személyes kontaktusban lehet, a meglévő, már ismert, jól begyakorolt mozdulatokat pedig csak a haladóbb, ügyesebb kliensek tudják elvégezni.

Ezek alapján egy kezdőbb, hobbista szintű vendég edzése „vakon”, kifejezetten veszélyes és szakmaiatlan.

A vendégek felől pedig azt a visszajelzést szoktam kapni, hogy otthon nekiállni edzeni nagyon nehéz. És meg is értem őket, hiszen sokaknak át kell rendezni a fél lakást, hogy biztonságosan elférjen a szobában (keveseknek adatik meg a garázs gym). Hazaérve a munkából fáradtan, egyedül nem tudja azt a mentális állapotot elérni, ami kell a sportban, hogy ne lezuhanva a kanapéra pihenjen, hanem nekiálljon az egésznek. Valamint a szomszédokat sem irigylem, ahol a nappaliban ugrálnak, vagy súlyt pakolásznak a szobákban és még sorolhatnám az edzés során hallható hanghatásokat.

Illetve nem kis befektetés és lakásátalakítás, ha valaki sporteszközöket vásárol.

Valamint nagyon fontosnak tartom megemlíteni a sportközösség erejét! Biztos vagyok benne, hogy aki járt már edzőteremben, az be tud számolni olyan dolgokról, mint új barátságok, motiváló erő, emberi kapcsolatainkban vagy éppen személyes fejlődésünkhöz elengedhetetlen pozitív hatású légkörről, amit akkor is megérez az ember, amikor egyéni sportról van szó. Ha csapatsportról beszélünk, akkor gyakorlatilag meg sem kell indokolni. És végül nem szabad kihagyni azt a szituációt sem, amikor az otthonedzés teljesen lehetetlen. Gondoljunk csak bármelyik eszköz- vagy helyszín specifikus sportra, ahol olyan felszerelések kellenek, amik kizárják ennek még a lehetőségét is. Lásd: úszás, torna (nyújtó, gyűrű, szivacsgödör), olimpiai súlyemelés, erőemelés, jégkorong, küzdősportok, az összes csapatsport, és még sorolhatnám…

Rakéta: Az edzőtermekbe csak kigyúrt fociultrák járnak sokak szerint, ehhez képest mi a személyes tapasztalat, milyen emberek járnak le a terembe?

K.T.: Igen, ez egy nagyon furcsa sztereotípia. Szerencsére az elmúlt években ez egyre inkább megdőlni látszik, és követve a nyugati trendet, egyre menőbb fittnek lenni és edzőterembe járni korosztálytól, nemtől, illetve bármilyen társadalmi rétegtől függetlenül. Biztosan megvannak a jellemzőbb karakterek minden sportágban és edzőteremben, de az átlag, reprezentatív közösség szerencsére nagyon változatos.

Ugyan többször tapasztalom edzőként, hogy szinte azonnali cinikus reakciót vált ki egy nem-sportoló emberből, ha lát valakit, aki nincs elhízva, nem iszik alkoholt, odafigyel az étkezésre és edzeni jár.

Jönnek a szokásos mondatok, hogy biztos koplal, ha izmos, akkor „cuccol” (jelentsen ez számára bármit), vagy neki könnyű, mert csak a genetikája miatt ilyen és a „buta gyúrós”, aki bicepszezés helyett inkább tanult volna. Az a vicces ebben, hogy akik komoly eredményeket érnek el sportban, és nem csak profi, hanem már hobbi szinten is, azok mögött komoly szakmai munka van, amit komoly szakmai tanulással, olvasottsággal, utánajárással lehet csak elérni. Az edzők részéről ez a fajta szakmai követelmény (anatómiai, élettani, pedagógiai tanulmányok, valamint sportágspecifikus ismeretek és sok-sok évnyi tapasztalat) természetesen elvárható és jellemzően meg is van. Szerencsére az előbb említett trendből fakadóan bizonyos szakmai ismeretek a klienseknél is megtalálhatók. Ma már rengeteg olyan fitneszoldal elérhető a neten, ami érdemben és szakmailag is korrekt módon szól a témáról, így a „buta gyúrós” sztereotípia szerintem már régi csont és nem is érvényes.

Rakéta: Az edzőteremnek milyen társadalmi szerepei vannak?

K.T.: Az edzőtermeknek óriási szerepük van a társadalom egészségügyi, fizikai és mentális jólét fejlesztésében és megóvásában. Még csak most fogom betölteni a 9. évemet a szakmában, így vén rókának még nem titulálnám magam, de azt elmondhatom, hogy ez idő alatt sok száz (több, mint 500) emberrel találkoztam és foglalkoztam, mint kliensem, és nagyon rossz egészségi állapotban vannak.

Természetesen az elhízottság az egyik legnagyobb probléma, de hasonló mértékű a jellemzően ülőmunkából fakadó csontozati, ízületi és izomzati gyengeségek és fájdalmak.

És a korábbi sérülésekről, és azok rehabilitációjáról, valamint a gyógytornáról – illetve ezek hiányáról – még nem is beszéltünk. Szerencsére a korábban említett nyugati trend, miszerint egyre divatosabb a fitt élet nálunk is, nagy teret hódít, így az emberek egészsége is javulni látszik, azonban a statisztikákat végignézve annyira mélyről indultunk (és még mélyen is vagyunk), hogy még jó pár év, mire eljutunk a nyugat, de inkább észak-európai átlagember egészségi állapotáig. Körülbelül 4-5 év lemaradásban vagyunk. A mostani korlátozásoknál teljesen egyértelműen kiderül, hogy a hobbista sportoló jellemzően nem tud otthon edzeni és mind egészségügyi szempontból, mind a mentális tényezőket figyelembe véve kell neki az edzőterem. Rengeteg stresszt, feszültséget és energiát adnak le nap, mint nap az emberek a sportolással, ami teljesen egyértelműen kihat a hétköznapi életük minden szegmensére; munkájukra, emberi kapcsolataikra és magánéletükre. A bezárt hónapok alatt pedig sajnos újra feljönnek azok a kilók, amiket leadott az ember és sem fizikailag, sem mentálisan nem érzi jól magát.

Tavasszal, az első karantén alatt is, de most a téli időszakban kifejezetten találkozom a depresszív és küzdelmes hangokkal a vendégek részéről.

Rakéta: A járványügyi korlátozások mennyire megvalósíthatóak egy edzőteremben például egy iskolai tornateremhez képest (mivel a tornaóra a diákoknak most is kötelező)?

K.T.: Területarányos létszámlimit, maszkviselés, és folyamatos fertőtlenítés mellett teljesen megvalósítható lenne az edzőtermi munka. A két hullám közötti időszakban (május-november) ugyanilyen higiéniai feltételek mellett működtek ezek a sportlétesítmények és semmiféle fertőzésgócok nem alakultak ki. Alapszabály az edzőtermekben, hogy csak egészséges vendég jöhet le, és a terem vezetése fel is szólítja az esetlegesen betegségre utaló jeleket produkáló személyeket, hogy a közösség érdekében menjen haza. Ez az elmúlt évben kifejezetten megvalósult, így valóban csak egészséges emberek voltak összezárva. Természetesen azok a „hordozók”, akik tüneteket nem produkálnak is egészségesnek tűntek, azonban a folyamatos munkahelyi és magán jellegű tesztelések miatt, az ő számuk még inkább leredukálódott.

Rakéta: Tudtok-e olyan érdemi segítségről, ami épp készülőben van?

K.T.: Tudtommal a szakma folyamatosan próbálkozik a kormánynál különböző enyhítések, illetve segítség miatt, de nem tudok semmi érdemi intézkedésről, vagy ígéretről. A minisztériumból érkezett egy olyan hivatalos rendelet, miszerint az él-, vagyis a professzionális sportolók megfelelő okmányokkal edzhetnek továbbra is, de a tömeges, és zárt helyszínen végzett hobbista sportolás teljesen le van zárva.

Rakéta: A mostani helyzetben miként látod a szektor jövőjét egyrészt rövidtávon, tehát 2021-ben, másrészt hosszútávon, a járvány teljes elmúltával?

K.T.: A hosszútávú hatását most még nem látom. Valószínűleg a ’garázs gym’ szerű szituációk egy része megmarad, mert lesz olyan, aki rákapott az ízére, főleg, ha tényleg nagyon bevásárolt. Azonban nem ez lesz a jellemző.

Biztos mindenkiben megvan az a kép, hogy a szobabicikli és a futógép inkább már a fogas és teregető szerepét tölti be, és nem a sporteszközét.

A rövidtávú 1-1,5 éves jövőben sajnos az életben maradás lesz a cél. Biztos vagyok benne, hogy a bérlemények nem engedik el a tavaly március óta, a két karantén alatt felgyűlt közel fél éves tartozásokat, amiket vagy részben, vagy teljesen, de ki kell préselniük magukból az edzőtermeknek. Az általánosan rossz gazdasági helyzetben lévő társadalomnak pedig nem lehet a nyitás utáni időszakban bérletárakat emelni, hiszen annak örülnek majd a termek, ha visszajön a klientúra, hiszen könnyen meglehet, hogy az emberek fizetésképtelensége miatt lesz lemorzsolódás. Aztán, hogy az edzőterem személyzetét milyen módon érinti egy terem gazdasági válsága, megint egy jó kérdés. Az edzők bére hogy alakul? Milyen feltételekkel tudnak majd az edzők elhelyezkedni, hiszen sok helyen már így is rengeteg pénzt le kell adnia a terem felé az edzőnek a kliense után, ki tudja milyen mértékben tolják át a költségeket.

(Címlapkép/nyitókép/illusztrációk: Pixabay)

További cikkek a Rakétán:

Nem igazán egyeztethető össze a túlsúly az egészséggel egy új tanulmány szerint Még akkor is nagyobb a szív-érrendszeri betegségek, valamint a diabétesz kialakulásának az esélye, ha a túlsúlyos személy aktívan sportol.

A tudomány szerint ha így edzel, nagyobb eséllyel tartasz ki a mozgással kapcsolatos terveid mellett Új év, új fogadalmak. Az edzőtermek ugyan bezártak, de azért több módon is sportolhatunk már most is. Nem mindegy viszont, hogy miként lőjük be az elérendő céljainkat – ebben segít egy új tanulmány.

Ennyi testmozgásra van szükséged ahhoz, hogy megőrizd a mentális egészségedet Sokat hallunk arról, hogy mennyi mozgásra van szükségünk ahhoz, hogy megőrizzük az egészségünket, arról viszont már sokkal ritkábban esik szó, hogy a mentális egészségünk szempontjából mi a minimum. A lusták örülni fognak.


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.