A mesterséges neurális hálózatok fejlesztésének története régen kezdődött, de az elmúlt évekre jutottak el odáig ezek a rendszerek, hogy valóban használható, ígéretes segítőtársakká váltak sokféle számítási feladat megoldásában. Ahogy arról korábban írtunk, a neurális hálózatok az emberi agyat fizikálisan, a felépítésükben utánozzák, ami azt jelenti, hogy az agy idegsejtjeihez hasonló mesterséges neuronok, csomópontok alkotják, amelyek több rétegben elhelyezkedve kapcsolódnak egymáshoz és a beérkező jelek súlyozása alapján közvetítik az információkat.

A hálók folyamatosan tanulnak és pontosságukat minden újabb gyakorlat fokozza, ezért különféle nyelv-, és képfelismerési feladatoknál hatékony segítséget nyújtanak.

A mesterséges neuronokra és mesterséges szinapszisokra alapozott neuromorfikus rendszerek az élőlények agyának gazdaságos és mégis komplex számításokra képes jellegét imitálják, a legnagyobb előnyük pedig az energiatakarékosság, amivel a mesterséges intelligencia rendszerekkel kapcsolatos egyik legnagyobb problémát oldhatják meg. A neuromorfikus számítással a fejlesztők a gyorsaságot, a fogyasztás csökkentését és a tanulási hatékonyságot igyekeznek megvalósítani a Neumann-architektúrától eltérően funkcionáló struktúra segítségével, amely a szekvenciális utasítás-végrehajtás helyett párhuzamos módon működnek.

A neuromofikus számítástechnika egyike azoknak a területeknek, amelyeket Magyarország első mesterséges intelligencia ipari tanszékén, az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszéken tanulmányoznak a hallgatók, hogy az eredményeket felhasználják számos alkalmazási célra, többek között az autóipari fejlesztésekben, ahol a vezetéstámogató rendszerek képességeinek javítását segíthetik elő a neurális rendszerek. A tanszéket öt évvel ezelőtt, 2020-ban alapították meg a magyarországi Bosch csoport támogatásával és partnerségével az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Informatikai Karán, és azóta az itt zajló munka olyan sikeressé vált, hogy most további öt évre szóló megállapodást írtak alá az ELTE és a Bosch képviselői az együttműködés folytatásáról. A cél, hogy az intézmény Közép-Kelet-Európa legelismertebb alkalmazott mesterséges intelligencia ipari tanszékévé váljon.

Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban az esemény kapcsán elmondta: a vállalat számára kiemelt fontosságú a mesterséges intelligencia fejlesztése, hiszen az MI az ipari alkalmazásokban új, sokoldalú megoldások létrehozásához járulhat hozzá. Az ipar és egyetem együttműködése, a szakemberképzés, tananyagfejlesztés, a tehetséggondozás mind fontos aspektusa a kutatás-fejlesztési projektek elősegítésének.

“2025-re a kiinduláskor kitűzött célokat elértük, a további növekedés alapjait leraktuk. A Bosch csoport és az ELTE Informatikai Kar közös kezdeményezése új szintre emeli az akadémiai tudás hasznosítását, ezzel erősítve Magyarország helyét a technológiai és gazdasági élvonalban”

- mondta el Dr. Kozsik Tamás, az ELTE Informatikai Kar dékánja.

A tanszéken a neuromorfikus számítástechnika mellett számos más témával is foglalkoznak a hallgatók: 30 különböző K+F témában zajlik az oktatás és a munka, a kutatások pedig hozzájárulnak az önvezető járművek, a gépi látás, a dróntechnológia, a robotika fejlesztéséhez és ipari alkalmazásához is. A Bosch közleménye szerint a kutatások egyik kiemelt területe az autonóm vezetés, ami mesterséges intelligencia nélkül elképzelhetetlen lenne.

“A külső környezet és a belső utastér érzékelésétől az útvonaltervezésen át, a jármű célba juttatásáig MI alapú technológiák egész sorára van szükség.

A különböző szenzorokból érkező adatok virtuális környezetté alakításában, a jármű mozgásának tervezésében, vagy akár a sofőr fáradtságának felismerésében is kiemelt szerep jut a legújabb MI-megoldásoknak.” - írja a Bosch.

Az ELTE és a Bosch együttműködésével fejlesztik azt a kicsomagolórobotot is, amelyet a májusban megrendezett AI Symposiumon is bemutattak. Ahogy azt Fischl Tamás, az ELTE MI szakértője és a Bosch kutatója a konferencián elmagyarázta, a robot teljes egészében magyar fejlesztésű, és lényege, hogy az egy-egy gyárba beérkező, alkatrészeket tartalmazó dobozok kicsomagolását megkönnyítse a teljesen automatizált rendszer segítségével. Ez a munka jelenleg manuálisan zajlik, ami nem a leggyorsabb és nem a leghatékonyabb megoldás, és tipikusan az a terület, amelynél nem csak lehetőség, hanem is igény is van az automatizációra. A robot képes a csomagok kibontására, szétválogatására, az alkatrészek kiemelésére, és arra is, hogy a csomagolóanyagokat típusuk szerint rendszerezze és kezelje, ezzel segítve a szelektív gyűjtést. A gépezet a vállalatcsoport hatvani telephelyén hamarosan munkába is állhat, és később megjelenhet akár más cégek gyáraiban is, mivel a tervezett állomásra skálázható megoldásként tekintenek a fejlesztők.

A tanszéken készül ezenfelül egy olyan okos 3D kamerarendszer is, amely képes különböző testpózok, mozgások detektálására és elemzésére, és felhasználható akár a sport, a rendvédelem, vagy az egészségügy (pl. autizmus diagnosztika) területén, de a kutatási programok között szerepel olyan MI-alapú, ún. digitális iker technológia is, amely többek között ipari környezetben a hibafelismerésben, vagy az egészségügyben a rehabilitációs gyógytorna megfelelő végrehajtásában jelenthet segítséget.

A tanszék által vezetett Mesterséges Intelligencia szakirányra az elmúlt 5 év alatt összesen 250 hallgató iratkozott be, közülük eddig 81-en szereztek mester diplomát. A képzéshez kapcsolódóan a tanszék 34 mesterséges intelligenciához köthető kurzust biztosít, valamint részvételi lehetőséget a különböző ipari és kutatási projektekben.

A következő tanévben európai uniós kettős diplomás mesterképzés is indul, mely az érzelmi mesterséges intelligenciára fókuszál.

Az ELTE Informatikai Kar szakmai koordinálásával, 11 hazai felsőoktatási intézmény konzorciumában zajlik jelenleg a Mesterséges Intelligencia Mesterképzés elindítása.

(Fotó: Bosch, HUN-REN Kutatási Hálózat, Aidin Geranrekab/Unsplash)

Civilizációs fordulóponthoz értünk - bemutatták a 21. század legfontosabb technológiájának újabb fejlesztéseit Világhírű kutatók gyűltek össze Budapesten, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésébe és szerepébe nyújtsanak bepillantást.