A mesterséges intelligencia nem a ma technológiája, magának a kifejezésnek a születését 1955-re datáljuk, amikor John McCarthy, amerikai számítógéptudós egy, a következő évben megtartott workshop előadás címében először említette ezt a fogalmat. A mesterséges intelligencia, McCarthy meghatározása szerint az intelligens gépek építésének tudományát jelentette, illetve az emberi és gépi intelligencia tanulmányozását, hogy aztán ezek feltérképezése által az intelligencia formális reprezentációját hozhassák létre. A cél az volt, hogy olyan gépeket vagy legalábbis számítógépes programokat lehessen megalkotni, amelyek “viselkedését”, amennyiben egy ember viselkedne ugyanúgy, intelligensnek lehessen tartani. A Stanford professzora szerint azonban, az emberi gondolkodás működésének megértése nehéz feladat, egy nyilatkozata szerint az emberi mentális folyamatokat alig értjük jobban, mint amennyire egy hal megérti az úszást.

A mesterséges intelligencia sok-sok évtizedre visszanyúló kutatásának eredményei mára már kézzelfogható formát öltöttek, és az MI alkalmazások a hétköznapok részévé váltak - lényegében nincs olyan ember, akit ne érintene a mesterséges intelligencia valamilyen formában, elvégre az online világ ezen alapszik a különböző applikációkkal, helyesírás-ellenőrzőkkel, keresőmotorokkal, chatbotokkal, de MI-t használnak a gyógyszerfejlesztésekben, a boltok működtetésében, a logisztikában, a bankszektorban és számtalan más területen is. A mesterséges intelligencia már most is a mindennapokat alapvetően meghatározó technológia, de a 21. században egyre gyorsuló tempóval fejlődik, amióta pedig az OpenAI 2022-ben megjelentette a ChatGPT nagy nyelvi modellt, illetve chatbotot, azóta a generatív mesterséges intelligencia rivaldafénybe került. 2023-ban a Collins Dictionary meg is választotta a mesterséges intelligenciát az év szavának.

“A mesterséges intelligencia nem csupán technológiai áttörés, ez civilizációs fordulópont.”

- véli Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója is, aki a Budapesten megrendezett AI Symposium kapcsán beszélt a technológia jelentőségéről - “Új korszak küszöbén állunk és ha mi magunk nem veszünk részt aktívan a fejlődés alakításában, mások írják meg helyettünk a jövő szabályait. Ezért létfontosságú, hogy Magyarország és a nemzetközi tudományos közösség együttműködve dolgozzon olyan nyílt, átlátható és emberközpontú mesterséges intelligencia megoldásokon, amelyek nemcsak versenyképesek, de a közjót is szolgálják.” - mondta el Jakab, hozzátéve, hogy Magyarország mesterséges intelligencia központtá kíván válni, ennek egyik fontos lépése pedig az AI Factory program lehet, amelyen keresztül összekapcsolják a szuperszámítástechnikai erőforrásokat a kkv-kkal, a kutatókkal és az egyetemekkel – megalapozva a hosszú távú gazdasági és tudományos fejlődést.

“A legfőbb cél egy olyan ökoszisztéma létrehozása, amelyben az akadémiai szféra, a vállalatok, a kutatóintézetek, a startupok és az ötletek együtt vannak jelen.”

Az AI Symposium keretében többek között a Bosch szakértői is bepillantást engedtek a mesterséges intelligencia fejlesztések rejtelmeibe, ami a cég életében szintén kiemelt szerepet játszik. A Bosch 2017-ben nyitotta meg az MI-vel foglalkozó központját (Bosch Center for Artificial Intelligence, BCAI), és mára a vállalat összes termékéről elmondható, hogy tartalmaz valamilyen formában mesterséges intelligenciát, vagy legalábbis a fejlesztés és gyártás területén alkalmaznak mesterséges intelligenciát, valamint a cég öt év alatt több mint 1500 szabadalmat nyújtott be az MI területén. A fejlesztések célja részben a felhasználói élmény növelése a kényelmesebb, könnyebben használható vagy biztonságosabb termékek révén, de a mesterséges intelligencia kulcsfontosságú szerepet játszik a fejlesztési/gyártási folyamat minden szintjén, vagyis nem csak a kész termékekben jelenik meg, hanem például a mérnökök munkáját is nagyban segíti.

A cég 2023-ban vezette be az AskBosch alkalmazást, egy házon belül alkalmazott keresőmotort, amivel a munkatársak villámgyorsan tudnak a hatalmas adatbázisokból keresni természetes nyelvi keresőkifejezésekkel. A cégnél világszerte több mint 5000 szakértő foglalkozik MI-alapú megoldásokkal, közülük körülbelül 200-an a magyarországi vállaltcsoportnál dolgoznak, de Magyarországon több mint ezer kolléga részt vett a Bosch AI Academy képzésein is, ahol az MI-hez kapcsolódó oktatást kaptak. Emellett úgynevezett "eUniversity" formájában segítik az online MI-képzésekhez való hozzáférést. A vállalat rendszeresen végez globális felméréseket is a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, amelyekből kiderül, hogyan vélekedik a világ az MI előretöréséről: a 2024-es felmérés eredményei azt mutatták, hogy Ázsiában valamivel elfogadóbbak, illetve optimistábbak az emberek az MI terén, míg a nyugati világ szkeptikusabb. Kínában például 83%, Indiában 75% gondolta úgy, hogy a mesterséges intelligencia jobb hellyé teszi a világot, a globális átlag ezzel szemben csak 55% volt, valamint Indiában 73% nyilatkozott úgy, hogy a mesterséges intelligencia el fogja érni az emberi intelligencia szintjét, igaz, a globális átlag ebben a kérdésben általában véve is magasabb volt: a megkérdezettek 61%-a szerint lesz az MI egyszer majd ugyanolyan intelligens, mint az emberek. Ennek az ideje viszont még sokára jöhet csak el.

“A mostani technológiák még nagyon távol állnak attól, hogy az emberi agy működését vissza tudják adni, aminek egyik fő oka, hogy nem is értjük még minden aspektusát az emberi elme működésének.”

- véli Karaffy Zoltán, a budapesti Robert Bosch Kft. digitális transzformációért felelős igazgatója, akivel az AI Symposiumon beszélgettünk, és aki a konferencián tartott keynote előadásában bemutatta a Bosch MI fejlesztéseit a mobilitás, és a robotizáció terén.

A Bosch az egyik legnagyobb autóipari beszállítóként élen jár a mobilitással kapcsolatos fejlesztésekben, és nagy hangsúlyt helyez a mesterséges intelligencia alkalmazására a fejlett vezetéstámogató rendszerek (ADAS), az önvezető járművek vagy akár a járművek belső terében és kiegészítőiként helyet kapó rendszerek megalkotása során. Utóbbira példa a sofőrt és az utasokat monitorozó rendszer, amely mesterséges intelligencia segítségével (és a valódi fotók mellett MI által készült képeken gyakorlatoztatva) ismeri fel a járműben ülő embereket, hogy fel tudja mérni a sofőr figyelmét potenciálisan elvonó tényezőket, és a figyelemelterelés mértékét - így a jövőben a rendszer az eredményeket figyelembe véve dönthet róla például, hogy visszaadja-e a kormányt a sofőrnek, ha érzékeli, hogy az illető éppen beszélget (vagy bármi mást csinál), vagy inkább az út szélére húzódva megálljon.

Az ADAS rendszerek nagy újdonsága lehet, hogy a következő generációs változataik már neuromorfikus számítási rendszerekkel készülhetnek, amelyek az emberi agy működéséhez jobban hasonlító módon valósítják meg a számítási folyamatokat, és nem csak hatékonyabban, hanem gazdaságosabban működhetnek. Karaffy Zoltán elmondása szerint a neuromorf számítás energiahatékony intelligencia, ami főként abban tér el a Von Neumann-féle architektúrától, hogy azzal ellentétben nem választja szét fizikálisan a memóriát és a feldolgozóegységet, hanem egy struktúrába integrálja, megoldva az adatátviteli korlátok problémáját. Az ilyen rendszer legfontosabb jellemzői emellett: a parallel számítás, vagyis a számítási feladatok szétosztása különböző feldolgozóegységek között, az eseményvezérelt feldolgozás, amivel csökkenthető az energiafogyasztás az “eseménytelen” időszakokban és a plaszticitás, azaz a folytonos tanulás általi megerősítése a szinaptikus kapcsolatoknak (akárcsak az agy szinapszisai esetében).

A cél, hogy, ha nem is egészen az emberi aggyal egyenértékű, de hozzá hasonlóan robosztus, alacsony fogyasztású és tanulni képes rendszert hozzanak létre.

Az ilyen vezetéstámogató rendszerek egy-egy váratlan szituációban potenciálisan sokkal hatékonyabban reagálhatnak, ami nagy előnyt jelent a balesetmegelőzés és biztonságos közlekedés szempontjából, különösen, ha életveszélyes szituációkról van szó. A mesterséges intelligenciára alapozott rendszer például előre is tervezhet: amennyiben kigurul egy labda a jármű elé az úton, az nem csak az éppen aktuális tárgyat érzékelheti a szenzorok, kamerák által, hanem az előzetes betanítás révén figyelembe veheti, hogy a labdát követheti egy kisgyerek is, aki szabálytalanul és hirtelen kilépve az útra nem veszi észre a feléje közeledő autót. A lényeg, hogy ezeket a rendhagyó és hektikus, de mégis a mindennapok részét képező helyzeteket is tudja kezelni a rendszer, méghozzá minél gyorsabban, hiszen az utakon számtalan ilyen eseménnyel kell megküzdenie a vezetéssegítő vagy önvezető technológiáknak.

A Bosch számára fontos szempontot jelent a fenntarthatóság, a neuromorfikus számítás pedig a fenntartható fejlődés egyik pillére lehet a jövőben

- fejtette ki Karaffy Zoltán, aki szerint a technológia energiahatékony működése hosszú távon mindenképpen kulcsfontosságú megoldássá teszi az autóiparban (és más területeken), mivel a neuromorf rendszerek hatalmas nagyságrendbeli javulást eredményezhetnek a hatékonyság terén.

A konferencián azonban nem csak az autók fejlesztéséről, hanem egy teljesen más jellegű, de a gyártással összefüggő újdonságról is szó esett: bemutattak ugyanis egy csomagolórobotot (pontosabban kicsomagoló-robotot), amely a Bosch és az ELTE közös projektjének keretei között készül. Ahogy azt Fischl Tamás, az ELTE MI szakértője és a Bosch kutatója elmondta, a robot teljes egészében magyar fejlesztésű, és lényege, hogy az egy-egy gyárba beérkező, alkatrészeket tartalmazó dobozok kicsomagolását megkönnyítse a teljesen automatizált rendszer segítségével. Ez a munka jelenleg manuálisan zajlik, ami nem a leggyorsabb és nem a leghatékonyabb megoldás, és tipikusan az a terület, amelynél nem csak lehetőség, hanem is igény is van az automatizációra. A robot képes a csomagok kibontására, szétválogatására, az alkatrészek kiemelésére, és arra is, hogy a csomagolóanyagokat típusuk szerint rendszerezze és kezelje, ezzel segítve a szelektív gyűjtést - a könnyebb csomagolóanyagokat például egyszerűen lefújják a csomagolótérről. A gép fejlesztése több tanulmányi fázison van túl, és a tervek szerint a Bosch hatvani telephelye után, a jövőben megjelenhet más cégek gyáraiban is, mivel a tervezett állomásra skálázható megoldásként tekintenek a fejlesztők.

(Fotó: Bosch, HUN-REN Kutatási Hálózat, Sinousxl/Pixabay)