2019-ben még csak 4,1 milliárdan használhatták rendszeresen az internetet, így az, hogy 2021-re ez a szám már 4,9 milliárdra nőtt, önmagában figyelemre méltó. A hatalmas növekedés oka természetesen a világjárvány, ami sokakat kényszerített arra, hogy digitális eszközökön keresztül végezzék a munkájukat, vegyenek részt az oktatásban, vagy intézzék az államigazgatási vagy banki teendőiket. Két év alatt így tizenhét százalékkal emelkedett a felhasználók száma, amiből az első év tízszázalékos növekedése a valaha mért legmagasabb. Igaz, ahogyan a Gizmodo cikkében kiemelik, a számok kissé csalókák: sokan csak ritkán, közös számítógépeken, alacsony sebességgel jutnak hozzá a digitális szolgáltatásokhoz. Emellett hatalmas a szakadék a jómódú és a kevésbé jómódú országok között; azoknak a zöme, egészen pontosan kilencvenhat százaléka, akik még mindig nincsenek online, fejlődő régiókban él. A városi és vidéki területek közti egyenlőtlenségek szintén nem elhanyagolhatóak:
a városlakóknak a háromnegyede, míg a vidékieknek csak a negyven százaléka internetezik.
A jelentés szintén kiemeli, hogy míg globálisan mindössze öt százalék az eltérés az internethez hozzáférő férfiak és a nők aránya között (62% és 57%), addig Afrikában a különbség tizenegy, az arab országokban tizenkét százalék. Ezzel szemben a fejlett országokban csak egy százalékkal vezetnek a férfiak, 89-88-ra. Az életkori különbségek is számottevőek: a 15-24 éves korcsoportban a felhasználók globális átlaga hetvenegy százalék, míg ha az összes többi korcsoportot nézzük, akkor ez a szám csak ötvenhét százalék. A legkevésbé fejlett országokban még szembetűnőbb a generációs szakadék.
A KSH adatai szerint Magyarországon a háztartások közel kilencven százaléka rendelkezik szélessávú internetkapcsolattal, és a tizenhat és hetvennégy év közöttiek nyolcvan százaléka internetezik naponta. A tizenhat és huszonnégy év közöttieknél ez kilencvennyolc százalék. Ahogyan a globális statisztikáknál megfigyelhettük, úgy idehaza is jellemző, hogy a végzettség, a jövedelem, az életkor és a régió nagyban meghatározzák, hogy valaki hozzáfér-e a digitális szolgáltatásokhoz.
(Borítókép: Sigmund/Unsplash)