Az emberek több mint harmada még soha nem használta az internetet

2021 / 12 / 03 / Pőcze Balázs
Az emberek több mint harmada még soha nem használta az internetet
Már közel ötmilliárdan használják az internetet az ENSZ Nemzetközi Telekommunikációs Uniója szerint, de majdnem hárommilliárd ember még soha nem volt online. A nemrég nyilvánosságra hozott jelentés viszont komoly előrelépésről is be tudott számolni.

2019-ben még csak 4,1 milliárdan használhatták rendszeresen az internetet, így az, hogy 2021-re ez a szám már 4,9 milliárdra nőtt, önmagában figyelemre méltó. A hatalmas növekedés oka természetesen a világjárvány, ami sokakat kényszerített arra, hogy digitális eszközökön keresztül végezzék a munkájukat, vegyenek részt az oktatásban, vagy intézzék az államigazgatási vagy banki teendőiket. Két év alatt így tizenhét százalékkal emelkedett a felhasználók száma, amiből az első év tízszázalékos növekedése a valaha mért legmagasabb. Igaz, ahogyan a Gizmodo cikkében kiemelik, a számok kissé csalókák: sokan csak ritkán, közös számítógépeken, alacsony sebességgel jutnak hozzá a digitális szolgáltatásokhoz. Emellett hatalmas a szakadék a jómódú és a kevésbé jómódú országok között; azoknak a zöme, egészen pontosan kilencvenhat százaléka, akik még mindig nincsenek online, fejlődő régiókban él. A városi és vidéki területek közti egyenlőtlenségek szintén nem elhanyagolhatóak:

a városlakóknak a háromnegyede, míg a vidékieknek csak a negyven százaléka internetezik.

A jelentés szintén kiemeli, hogy míg globálisan mindössze öt százalék az eltérés az internethez hozzáférő férfiak és a nők aránya között (62% és 57%), addig Afrikában a különbség tizenegy, az arab országokban tizenkét százalék. Ezzel szemben a fejlett országokban csak egy százalékkal vezetnek a férfiak, 89-88-ra. Az életkori különbségek is számottevőek: a 15-24 éves korcsoportban a felhasználók globális átlaga hetvenegy százalék, míg ha az összes többi korcsoportot nézzük, akkor ez a szám csak ötvenhét százalék. A legkevésbé fejlett országokban még szembetűnőbb a generációs szakadék.

A KSH adatai szerint Magyarországon a háztartások közel kilencven százaléka rendelkezik szélessávú internetkapcsolattal, és a tizenhat és hetvennégy év közöttiek nyolcvan százaléka internetezik naponta. A tizenhat és huszonnégy év közöttieknél ez kilencvennyolc százalék. Ahogyan a globális statisztikáknál megfigyelhettük, úgy idehaza is jellemző, hogy a végzettség, a jövedelem, az életkor és a régió nagyban meghatározzák, hogy valaki hozzáfér-e a digitális szolgáltatásokhoz.

(Borítókép: Sigmund/Unsplash)

Jön az internet új korszaka, a web 3.0, de mi is az pontosan? Egységes definíció nincs, ötlet viszont van számtalan.


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
A generatív AI az emlékeket alakítja sosemvolt fényképekké
A generatív AI az emlékeket alakítja sosemvolt fényképekké
Régi, kedves emlékeinkről sosem készült fénykép? Annyi gond legyen, a generatív mesterséges intelligencia ezt is megoldja.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.