Jön az internet új korszaka, a web 3.0, de mi is az pontosan?
2021 / 11 / 29 / Pőcze Balázs
Jön az internet új korszaka, a web 3.0, de mi is az pontosan?
Lépten-nyomon arról olvasni, hogy elérkezett az internet újabb meghatározó paradigmája, a web 3.0, ami átalakíthatja a felhasználók és a tech óriások, a közösségeink, az adataink viszonyát, vagyis az életünk számtalan területét. Ugyan egységes definíció még nincs, de ötletből akad szép számmal.

A kilencvenes évek elején az online lét nyomokban már tartalmazta azt, amit ma internetezésnek hívunk. Igaz, akkor még hárommillió felhasználó volt a mai hárommillárddal szemben, de már ők hittek abban, hogy a világ tudásának a java egyszer mindenki számára elérhető lesz, és hogy ezt nem egy központi szervezet fogja lehetővé tenni, hanem számtalan kisebb-nagyobb. Nem véletlenül: az internet őstörténetének is meghatározó eleme volt a háborúbiztosan, csomópontok nélkül kommunikáló gépek hálózata, illetve ennek víziója. 1990-ben, a web születésekor úgy tűnt, a végcél nincs is túl messze:

aki elég ügyes volt, el tudott készíteni egy weboldalt, aki elég ügyes volt, meg tudta találni.

Később aztán, ahogyan furcsa hobbiból tömegmédiummá nőtte ki magát a web, két dolog nyilvánvalóvá vált: nagyon nehéz eligazodni a milliónyi weboldal közt, ha nem tudjuk egészen pontosan, hogy hol és mit akarunk elolvasni, illetve azok is szeretnének tartalmat előállítani, de legalábbis hozzászólni, akiknek nincsen programozói tudásuk. Az első problémára sok korai, ilyen-olyan próbálkozás után a Google jelentette a megoldást, a másodikra pedig a fórumozás, és az ahhoz hasonló interaktív megoldások, majd a blogolás, a fájlcserélés és a közösségi média. Így született meg a web 2.0, ami tömegek számára tette lehetővé, hogy érdekes információkat találjanak meg, tárgyaljanak meg, osszanak meg, illetve állítsanak elő.

A műtét sikerült, a páciens meghalt

A felhasználók száma nőtt, a vállalatok működése, a reklámipar és a kereskedelem folyamatosan digitalizálódott. Mára eljutottunk oda, hogy az egyetemi kollégiumokból és a sógornők garázsaiból a világ legmeghatározóbb pozícióiba kerültek a web 2.0-val megjelent cégek és azok vezetői. Ám amellett, hogy egyre többen és egyre többet tudnak megtudni és megtenni a szolgáltatásaik segítségével, hátulütő is akad szép számmal, a polarizált társadalmaktól a félretájékoztatáson át a személyes adatokkal való visszaélésekig. Ez még a web atyjának, Sir Tim Berners-Lee-nek is szúrja a szemét. Tavaly a Rakétának is nyilatkozva azt mondta, hogy "Mindig hittem abban, hogy a web mindenkié. (...) Bármit is értünk el, az egyenlőtlenségek és a széthúzás motorjává vált; hatalmas erők mozgatják a saját elképzeléseik szerint." És Berners-Lee nincs egyedül a véleményével. A web 3.0 úgy tűnik, az ő korai idealizmusát párosítja az elmúlt évek kiábrándultságával.


NFT-műalkotások egy hongkongi kiállításon (Fotó: Miguel Candela/Anadolu Agency via Getty Images)

De milyen is lesz a harmadik web?

Abban mindenki egyetért, hogy amennyire lehet, decentralizált. Amit a blokklánc-alapú technológiák lehetővé tettek a pénzügyi szektorban a kriptovalutákkal, az elméletileg ugyanígy átalakíthatja a zeneipart, az oktatást, de a közösségi médiát is. Amikor a tech óriások alulról-felülről súrolgatják az egy-kétbillió dolláros piaci értéket, egyre többekben merül fel, hogy a web következő verziója jó lenne, ha behemótok nélkül működne. Ehhez viszont ezernyi egyéb tényező mellett elengedhetetlen lenne az utált, de megtűrt adatgyűjtési gyakorlatok átalakítása. Tim Berners-Lee projektje, a Solid épp ezért jött létre. Segítségével az adatainkat podokban (personal online data store - személyes online adattároló) tároljuk. Egy embernek több podja is lehet: például egy az orvosi dokumentumoknak, egy a fotóinknak, egy az okos otthonunk információinak, és így tovább. Ha a Facebookra szeretnénk feltenni egy képet, nem hozzájuk töltjük fel, hanem hozzáférést adunk a Facebooknak az adott podunkhoz. Ha az új háziorvosunk kíváncsi a kórtörténetünkre, a rendelőt beengedjük a megfelelő podunkba. Ha később meggondoljuk magunkat, csak vissza kell vonnunk az engedélyt. Minden adat a mienk, és mi határozzuk meg, hol tároljuk, illetve ki mikor mihez fér hozzá.

De ez csak egy ötlet a sokból

Az adat-önrendelkezéssel együtt a kollektív önrendelkezés is új lendületet kaphat, demokratikusabb lehet a web, legalábbis egyesek szerint. Nemrég mi is beszámoltunk arról, hogy kriptorajongók egy csoportja meg akarta vásárolni az USA alkotmányának egyik első példányát. Ehhez pedig egy DAO-t (decentralizált autonóm szervezetet) alapítottak, ami egy olyan kollektíva, amelynek tagjai okos, azaz bizonyos feltételek teljesülése esetén önműködő, Ethereum-alapú szerződést kötnek valaminek az érdekében. A cél ebben az esetben a kiadvány megvásárlása lett volna. Az USA közszolgálati rádiója, az NPR viszont kiemeli: a kevésbé nemes célok által vezérelt, közösségi platformokon kívül, blokklánc-alapon kommunikáló szélsőséges közösségek szabályozása új kihívások elé állíthatja majd a világot.

Az NFT-k szintén könnyen sorolhatóak a web 3.0 népszerű, bár sokat vitatott jelenségei közé: a non-fungible, vagyis fel nem cserélhető tokenek a digitális tulajdonjoggal kapcsolatban hoztak újat. Ezek által vált lehetővé, hogy szabadon másolható, terjeszthető, szerkeszthető digitális állományoknak, például egy képnek vagy filmnek lehetnek "valódi" tulajdonosai. Hogy később nevetünk vagy sírunk-e azon, hogy egy-egy fájl húszmilliárd forintba is került, majd kiderül.

És ezek csak a legismertebb példák. Az Interesting Engineering a web új paradigmájához sorolja az adatközpontok demokratizálását, az internetes keresések személyre szabásának következő szintjét, de a háromdimenziós virtuális környezetek előretörését is. A Mark Zuckerbergéknél készülő, elméletileg szabadon növő és működő metaverzum is szeretne a web harmadik hullámának része lenni, ahogy a Twitternél is munkacsoport alakult a blokklánc-technológiák kiaknázására. Vagyis a web 2.0 meghatározó vállalatai semmiképp sem szeretnének kimaradni a következő körből. Tehát a web 3.0 még egyáltalán nem biztos, hogy valami, de az nagyon valószínű, hogy megy valahova.

(Borítókép: Getty Images)

További cikkek a témában:

Tim Berners-Lee feltalálta a webet. Most pedig felvázolta a net jövőjét A World Wide Web feltalálóját mi is kérdezhettük új vállalkozásáról a Web Summiton.

Dollármilliókért cserélnek gazdát a virtuális ingatlanok A metaverzum találkozása az NFT-kkel eléggé feltornázta a virtuális földek értékeit.

Épül az alternatív univerzum, amely az internet következő, sci-fi verziójává válhat Az internet új verziója egy virtuális valóság világ lesz és néhány cég már dolgozik rajta. A Metaverzum egyfajta analógiája a Mátrixnak, Tronnak és a Ready Player One-nak, de még senki nem tudja, pontosan hogyan fog kinézni.

 


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.