Az emberi agy rekordsebességgel elfogad egy robotikus külső végtagot
2021 / 05 / 27 / Perei Dóra
Az emberi agy rekordsebességgel elfogad egy robotikus külső végtagot
A University College London kutatóinak egy kísérletben nem bebizonyították, hogy az emberi agy rendkívül gyorsan hozzászokik egy új testrészhez. A harminchat önkéntes jelentkező öt napra egy robotikus harmadik hüvelykujjat kapott, a tesztidőszak végére pedig már könyvet lapoztak, banánt hámoztak és egy kézzel palackot nyitottak vele. Hogy mégis mitől alkalmazkodik ennyire gyorsan az agy, azt a kutatók egyelőre nem tudják.

A Third Thumb projekt valójában diplomamunkának készült, ami aztán díjnyertes lett tervezője, Dani Clode által a londoni Royal College of Art-on. Clode szerette volna megváltoztatni azt, ahogyan a művégtagokra gondolunk. A tervező a Gizmodonak beszélt arról, hogy robotkartervezőként meg akarta érteni az ember és a művégtag közötti különleges kapcsolatot. Merthogy szerinte egy művégtaggal különleges kapcsolatot alakítunk ki, amit semmilyen másik termékkel nem tudnánk.

A harmadik hüvelykujj ötlete nemcsak újszerű, de kockázatos is volt a tekintetben, hogy a kutatók nem tudták, hogy az emberi agy képes-e egy új testrészt befogadni, vagy hogy milyen hosszú távú következményei lehetnek a kognitív pluszmunkának. Mint kiderült, egy robotikus végtagnak, esetünkben egy ujjnak számos haszna lehet: a kísérlet résztvevői az egykezes banánhámozáson és palacknyitáson túl olyan meglepő dolgokat is megvalósítottak, mint a kulcscsomó kihalászása a zsebből, miközben a többi ujjával az internetet böngésztek az okostelefonon. A rugalmas, 3D-nyomtatott mesterséges ujjat a kisujj mellé helyezik, két motorja pedig a cipő lábujjak alatti részébe illesztett nyomásérzékelőkkel irányítható. A szenzorok és a robotujj vezeték nélküli kapcsolaton kommunikál egymással.

A kísérlet harminchat résztvevőjét szakértői felügyelettel megtanították rá, hogy hogyan kell a robotikus ujj bevonásával különböző hangszereken játszani, vagy éppen kiskanállal megkeverni a kávét – ezeket aztán már bekötött szemmel és más zavaró tényezők mellett is sikerült megcsinálniuk. Emellett mind az öt napon hazavihették az eszközt, és arra ösztönözték őket, hogy naponta két-hat órán át használják. Míg a kontrollcsoport tagjainak kezét egy nem robotikus harmadik hüvelykujjal látták el.

Clode szerint egészen lenyűgöző az a fajta kötődés, ami a résztvevőkben kialakult az eszköz iránt. Valaki még egy kis időt kért, mielőtt elbúcsúzott az ujjtól, és volt, aki megjegyezte, hogy hiányérzete van nélküle. Az ötnapos program során folyamatosan változott, hogy az alanyok hogyan használták a plusz ujjat, új koordinációs mintákat eredményezve,

amit a kézmozgásuk változása mellett a rendszeresen rögzített agyi fMRI-felvételek is kimutattak.

A kutatók továbbá felfedezték agy motoros kérgi mezőjében az egyes ujjak mozgatásáért felelős neurális aktivitási minták módosulását és az egymástól élesen elkülönülő minták idővel egyre jobban hasonlítottak egymáshoz. Paulina Kieliba, a tanulmány egyik szerzője ez fontos üzenet mindazoknak, akik érdeklődnek a motoros testkiegészítés biztonságos és sikeres módszerei iránt, mivel az új testrészek megváltoztathatják azt, ahogy az agy leképzi a testünket. Ezeket a változásokat pedig meg kell érteniük, majd tovább kell vizsgálniuk, mielőtt a technológia széles körben elérhetővé válik. A kutatócsoport ennek megfelelően folytatja a Third Thumb-ban rejlő lehetőségek kiaknázását, így következő lépésben egy olyan eszközt terveznek, ami már sétálás közben is használható, és ami olyan anyagból készül, ami biztonságos az fMRI-képalkotás közben is, hogy az ujj mozgatása közben is készíthessenek agyi felvételeket.

(Fotó: Dani Clode via Gizmodo)

További cikkek a Rakétán:

Robotikával segítik a gyerekek szövegértését A tananyagok közül kettő már elérhető a RideRobotics honlapján, Az öt kenyér című román népmese és A Pál utcai fiúk történetrészleteket feldolgozó moduláris tananyacsomag és módszertani segédanyag.

Itt az első napelemes művégtag, ami a test fejlődését is leköveti A fejlesztőt egy nyolcéves kisfiú története inspirálta, aki mindegyik végtagját elvesztette. A 3D-s nyomtatóval készült, bionikus kart napenergia tölti fel, az eszköz aljzata pedig állítható, ezáltal alkalmazkodik a gyermekek gyors fejlődéséhez. A művégtag emellett izmokkal is irányítható, ami kiküszöböli az emberi testtel való összekapcsoláshoz szükséges sebészeti folyamatokat.

Pontosan utánozza a lépéseket az intelligens művégtag A mesterséges intelligenciával működő eszköz segíti viselőjét az akadályok kikerülésében, melyek felett könnyedén és egyszerűen átlép.


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.