Egy új tanulmány szerint egy 13 ezer évvel ezelőtti, katasztrofális üstökösbecsapódás indíthatta el a civilizáció hajnalát. Ennek bizonyítékai pedig a Göbekli Tepe, a Törökország déli részén található, kerámia előtti neolitikus lelőhely faragványai lehetnek. A feltételezések szerint ez a helyszín körülbelül 12 000 éves, és a kutatók szerint az említett faragványok a világ legrégebbi naptára lehet.

A tanulmány egy bonyolultan faragott oszlopott vizsgált Göbekli Tepén – írja az IFLScience. A kutatók az oszlopon található V-alakú szimbólumokat az év napjaiként értelmezik, az összesen 365 jelölést 12 holdhónapra, plusz 11 extra napra osztották – ez utóbbiakat epagomenális napoknak neveznek. Egy madárszerű istenség is látható az oszlopon, amely talán a Szűz csillagképet szimbolizálja – az istenség V betűvel a nyakában látható, ami a nyári napfordulót jelezheti.

A faragványok nyomon követik a Nap mozgását és a Hold fázisait, ami arra utal, hogy az oszlop a világ legkorábbi holdnaptára lehet. Még meglepőbb, hogy ezek az ősi metszetek a csillagképek változó helyzetét is mutatják, ami azt bizonyítja, hogy a naptár készítői megértették a precesszió jelenségét 10 ezer évvel azelőtt, hogy ezt a görög csillagász Hipparkhosz dokumentálta volna.

A precesszió, a latin “praecessio“ (előrenyomulás) szóból származó kifejezés, a forgó és keringő mozgások periodikus változásait írja le. Hipparkhosz vezette be, amikor megfigyelte a csillagok lassú, kelet felé haladó látszólagos mozgását. A csillagászatban a precesszió a földtengely elmozdulását jelenti, amely a Nap és a Hold gravitációs hatására következik be. Ezt a jelenséget egyébként számos ókori civilizáció, köztük a sumerek, az egyiptomiak, az olmékok és a maják is ismerték, valamint az ókori görögök is tudtak róla. Most viszont úgy tűnik, hogy már jóval korábban is ismert volt tehát.

Egy másik oszlop a Tauridák meteorrajt ábrázolja, amely több héten keresztül halad át a Vízöntő és a Halak csillagképekben. A feltételezések szerint ez a meteorraj volt a forrása egy i.e. 10 850 körüli üstökösbecsapódásnak, amely elindíthatta a mini jégkorszakot, az ifjabb driászt.

A fenti becsapódást leíró, úgynevezett “Younger Dryas Impact” hipotézis azonban továbbra sem elfogadott – sok kutató vitatja, hogy ez a becsapódás egyáltalán megtörtént. A mostani tanulmány szerint azonban Göbekli Tepe éppen ennek a feltételezett üstökösbecsapódásnak az emlékére épülhetett. Mint azt Dr. Martin Sweatman, a tanulmány szerzője elmondta:

“Göbekli Tepe lakói lelkes megfigyelői voltak az égboltnak, ami érthető is, mivel világukat egy üstökösbecsapódás pusztította el. Ez az esemény beindíthatta a civilizációt egy új vallás kialakításával, valamint ösztönözhette a mezőgazdasági fejlesztéseket a hideg éghajlathoz való alkalmazkodás miatt.”

A kutatók feltételezik tehát, hogy a becsapódás miatt egy új vallás születhetett, amit az “apokaliptikus” esemény okozta félelem táplált. Ez a félelem indíthatta el a Göbekli Tepéhez hasonló monumentális építmények építését is. Azt is feltételezik, hogy vallás az úgynevezett “koponya-kultusz” köré összpontosult – és végül lendületet adott a nagyobb szabású közösségi szerveződésnek, ami az első lépés volt a civilizáció megjelenése felé.

(Kép: A Göbekli Tepén található faragványok még a csillagképek mozgását is ábrázolják, forrás: Dr. Martin Sweatman)